Az egészségügyi törvény, amit február 11-én fogadott el az Országgyűlés, nem hozna létre több-biztosítós egészségbiztosítási rendszert: fennmarad az egységes és kötelező társadalombiztosítás, az ellátási rendszert azonban az emberek több, önállóan működő pénztár közvetítésével vehetnék igénybe - mondta az InfoRádió által megkérdezett alkotmányjogász.

Éppen ezért az Albert házaspár által megfogalmazott kérdés nem vonatkoztatható az egészségbiztosítási törvénycsomagra, azt azonban el lehet vele érni, hogy egy eredményes népszavazás esetén a létrejött rendszert legalább három évig ne lehessen több-biztosítóssá alakítani - közölte Lövétei István.

Az alkotmányjogász szerint a házaspár újabb kérdése már közelebb áll a törvénycsomag lényegéhez, és alkalmas lenne a törvény hatályának megállítására. A kérdés arra vonatkozik: egyetért-e a lakosság azzal, hogy Magyarországon a jelenlegi egybiztosítós, szolidaritás elvű kötelező egészségbiztosítási rendszerben nyereségérdekelt magánbefektetők tulajdoni részt ne szerezhessenek.

A kérdést az Országos Választási Bizottság hitelesítette, azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy lesz-e róla népszavazás. Lövétei István úgy véli: az emberek belefáradnak a referendumok körülötti vitába, és a demokratikus intézmény végleg lejáratódna.

Az alkotmányjogász szerint a március 9-i népszavazást pro forma ki lehetett írni, hiszen arról az Alkotmánybíróság hozott határozatot. Lövétei István ugyanakkor úgy gondolja, hogy egy parlamentáris rendszerben olyan jellegű népszavazást, amely egy kormányzati alternatívára irányul, nem lehetne megtartani.