A szakember a Magyar Onkológusok Társasága idei kongresszusának keretében megrendezett beteg-orvos találkozón emlékeztetett arra, hogy Magyarországon évente körülbelül 7.600 új vastag- és végbélrákos megbetegedéssel kell számolni, és megközelíti az 5 ezret az ebben a betegségben elhunytak száma.

Ezt a kórt a daganatos betegségek között csak a tüdőrák előzi meg, amelynél az új esetek száma évente megközelíti a 9 ezret.

A vastag- és végbélrák kockázati tényezői közül Szabó Eszter megemlítette a csalási halmozódást, szerinte az ebbe a csoportba tartozóknál nagyon szigorú szűrő-ellenőrző programokkal lehet a betegség kialakulását időben felfedezni vagy megelőzni.

A második csoportba azok az emberek tartoznak, akiknek éveken keresztül idült vastagbélgyulladásuk van.

A harmadik, legnagyobb csoportot a sporadikus esetek alkotják, ezek az emberek rizikótényező nélküliek, és főként itt kell hangsúlyozni az életmódbeli tényezők szerepét, amilyen például a dohányzás, valamint a mozgás és a megfelelő táplálkozás hiánya - hangsúlyozta az Országos Onkológiai Intézet adjunktusa.

Hosszú lefolyás

Szabó Eszter kiemelte, hogy megfelelő életmóddal az esetek 90 százaléka megelőzhető lenne, és "senkinek sem szabadna" vastagbélrákban megbetegednie, mert annak kialakulása tíz évet is igénybe vesz.

Korai stádiumban felfedezetten teljes gyógyulás remélhető, ebben az időszakban azonban csak az esetek 10-15 százalékában azonosítják a kórt, míg a betegek 30 százalékánál csak késői stádiumban ismerik fel a betegséget - fejtette ki a szakember.

Szabó Eszter hozzátette: jónak tartaná, ha az ötven évnél idősebbeknél népegészségügyi méretekben szűrnék a vastag- és végbélrákot.