eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

Megtalálták Dominik holttestét

A rendőrség valószínűleg annak a kisfiúnak a maradványait találta meg Monor közelében, akiről az édesanya azt állította: augusztusban a Margitszigetről tűnt el. A rendőrség hivatalosan nem erősítette meg az információt.

Értesülések szerint hazudott a Margitszigetről eltűnt Dominik ügyében az édesanya. Az asszony nemrég újra vallomást tett a rendőrségen, amelyből kiderül, hogy a családi házban tartott harci kutyák marcangolták szét a gyereket.

A felelősségre vonástól félve az asszony elásta a gyerek maradványait. Az InfoRádió úgy tudja: a nyomozók feltételezhetően megtalálták a kisfiú maradványait.

Az országos rendőrfőkapitány még hétfőn a közszolgálati televízióban azt mondta: Dominik anyja új vallomást tett, amely alapján hamarosan lezárhatják az ügyet, mert a rendőrség közel jár az igazság kiderítéséhez.

Bencze József emlékeztetett arra is: létrehoztak egy körözési csoportot az eltűnt gyermekek felkutatására. Ez az egység foglalkozik a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Emődről szeptemberben eltűnt kislány ügyével is.

A kisfiú még augusztus 3-án a Margitsziget Árpád híd alatti területéről tűnt el. Édesanyja állítása nyomán a rendőrök a Margitszigeten és a Dunában is keresték a kisfiút, majd - miután ellentmondásokat fedeztek fel az anya tanúvallomásában - a gyermek lakóhelye közelében is kutattak utána.

A kisfiú eltűnésének napján nyoma veszett az édesapának is, akit különböző bűncselekmények elkövetése miatt köröztek. A férfit később elfogták, szeptember eleje óta börtönben van.

A kisfiú holttestének megtalálásáról készült képriportunkat itt nézheti meg!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×