Ebben az évben 108 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, közülük több mint 60 ezren államilag támogatott képzésre pályáztak, 23 ezren pedig megjelölték, hogy vállalják a költségtérítést is, ha nem veszik fel őket az állami helyekre - mondta az InfoRádiónak az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára.

Manherz Károly közölte: egy tavalyi kormányhatározat pontosan meghatározta, 56 ezer államilag támogatott hallgatót vehetnek fel idén az egyetemek és főiskolák. Újdonság volt ebben az évben, hogy a kormány nem szakokra állapította meg a keretszámokat, hanem képzési területekre.

Összesen körülbelül 80 ezren kerültek be 2007-ben a magyar felsőoktatásba a 108 ezer jelentkezőből. Idén kevesebben tanulnak tovább, tavaly és tavalyelőtt többen jelentkeztek; ennek egyik oka a demográfiai csökkenés, a másik pedig az, hogy idén kisebb számban pályáztak olyan fiatalok, akik korábban érettségiztek - tette hozzá a szakállamtitkár.

A diákokat nem érdekli, mire van kereslet

A 2000-ben elfogadott Lisszaboni Egyezmény alapján immár Magyarországnak is fő célja a műszaki, a természettudományos és az informatikai képzés erősítése. A kormányhatározat alapján ezeken a képzési területeken növekedtek is a keretszámok, csökkentek ezzel szemben a bölcsészettudományok, a pedagógusképzés és a jogászképzés területén, ahol eddig "túltermelés" volt - mondta Manherz Károly.

A fiatalok ennek ellenére is nagy számban jelentkeztek ezekre a képzésekre: a művészeti területen 6,2-szeres volt a túljelentkezés, a társadalomtudomány területén 5,7-szeres, de sokan szerettek volna bekerülni a bölcsész- és a jogi vagy a gazdasági képzésbe, vagyis a keretszámok csökkenése ellenére ezek maradtak a népszerű szakok - közölte az oktatási tárca szakállamtitkára.

Manherz Károly hozzáfűzte: ezzel szemben a természettudományos képzési területre kétszeres, informatikára és műszaki képzésre valamivel több mint másfélszeres volt a túljelentkezés.