Õ hozta össze a világ cigányságát - emlékezett rá kollégája, aki csaknem 40 éven keresztül dolgozott együtt Lakatos Menyhérttel. Füstös képek című művét tizenhat nyelvre fordították le, és a világ minden pontjára eljutott.

"Õ volt a cigányok apostola" - jelentette ki róla pályatársa, aki szerint nélküle nem lenne cigány identitás, kultúra és művészet.

Lakatos Menyhért még a legszegényebbekhez is elment, hogy meséljen nekik.

Vésztőtől a Magyar Tudományos Akadémiáig

Lakatos Menyhért 1926-ban, Vésztőn született. 1954-ben a nagykőrösi népi kollégium mérnöki szakán végzett, majd a szeghalmi járási tanács igazgatási osztályvezetője lett. 1969-től a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutatócsoportjának ciganológiai munkatársa. Irodalmi munkásságáért József Attila-díjat kapott.

Az író a TIT Országos Cigánybizottságának, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnöke, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének ügyvezető elnöke volt. 1994-ben a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőjelöltjeként indult a választásokon.

Főbb művei

Lakatos Menyhért 1970-től publikált, főbb művei közé tartozik a Füstös képek (regény, 1975); Angárka és Busladarfi (mesék, 1978); A hét szakállas farkas (mese, 1979); A hosszú éjszakák meséi; A paramisák ivadékai (kisregény, 1979); Az öreg fazék titka (mesék, 1981); Akik élni akartak (regény, 1982); A titok (elbeszélések, mesék, 1998).