Zimányi Tibor vasárnap budapesti otthonában lett rosszul, ezt követően kórházba vitték, ahol hétfőn hajnalban elhunyt - mondta el Szász András, a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség alelnöke.

Zimányi Tibor 1996 óta volt a szervezet elnöke, 1992-től a Szabadságharcosokért Alapítvány kuratóriumának tagja volt. 1988-ban megszervezte a Recski Szövetséget, melynek 1994-től volt az elnöke. A Független Rehabilitációs Bizottságban 1991 óta töltötte be az elnöki posztot, az 1990-es években a Történelmi Igazságtétel Bizottság alelnöke, és elnöke is volt.

Zimányi Tibor a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági és Kereskedelmi Karát végezte 1940 és 1944 között.

1944-ben a Demokratikus Diákfront ellenállási csoportjának szervezője, a Magyar Diákok Szabadságfrontjának egyik alapítója volt. A nyilasok bebörtönözték, de megszökött. 1945-47-ig rendőrtisztként dolgozott, majd kilépett a testületből.

1948-ban letartóztatták, internálták, és Recsken raboskodott. 1952-1956 között segédmunkásként, 1956-ban tisztviselőként dolgozott.

1956-ban részt vett a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának munkájában, ezért 1957-ben letartóztatták és öt évre elítélték. 1960-ban elengedték, tíz évig részben fizikai munkásként, részben műszaki fordítóként, 1970-től pedig különböző kisipari szövetkezeteknél főkönyvelőként dolgozott.

1989-ban belépett a Magyar Demokrata Fórumba. 1990-94-ben a párt országgyűlési képviselője és több parlamenti bizottság tagja volt.

Zimányi Tibor 1991-ben 1956-os Emlékérmet kapott, majd 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át.