A decentralizáció jegyében paradox módon centralizáltabban szerveződik január elsejétől hat központi közigazgatási intézmény. Az ÁNTSZ-t, az APEH-et, a nyugdíjbiztosítót, a KSH-t, a munkaügyi központokat és a közigazgatási hivatalokat az év elejétől az ország területét lefedő hét régióban egy-egy központból irányítják.

Az erről szóló tavalyi határozat után a megyék lobbizni kezdtek, hogy minél több szervezet központját a saját székhelyükre vonzzák. A régiós átalakítás legnagyobb nyertese Szeged lett, ahová a regionális fejlesztési tanácsokkal kiegészült hét közigazgatási intézmény közül öt szervezet helyezheti központját.

A régióban Békéscsabára kerülhet az ÁNTSZ és a munkaügyi központ régiós székhelye, Kecskemét viszont - az országban megyeszékhelyek közül egyedüliként - nem lehet központja egyik intézménynek sem a felsoroltak közül.

Arányos elosztás - nagyjából

Az ország többi régiójában nagyjából arányosan osztották el az intézményi központokat. A fő probléma a közigazgatási hivatalok központjainak szétosztásakor jelentkezett, ez jelenti ugyanis a régió valódi központját.

Két régióban nem a térség legnagyobb városa lett a központ, a Dél-Dunántúlon ugyanis Pécs helyett Kaposvárra, Észak-Magyarországon pedig Miskolc helyett Egerbe költözhetett a régiós közigazgatási hivatal.
Nem akartak túlságosan központosítani

Az Államreform Bizottság alelnöke az InfoRádió kérdésére elmondta: ennek a presztízsen kívül nincs sok jelentősége. Draskovics Tibor szerint erre azért volt szükség, hogy ne legyen egy-egy nagyobb városnak túl nagy hatalma.

"Az elv az volt, hogy ne kisbudapesteket, tehát olyan túlcentralizált központokat hozzunk létre, amely szinte lehetetlenné teszi az adott régióban lévő más, egyébként komoly irányító szereppel bíró települések megerősödését. Az országnak arra lenne szüksége, hogy sok, erős fejlődőképes nagyváros hálózata fejlődjön" - fogalmazott Draskovics Tibor.

Az önkormányzati tárca hangsúlyozza, hogy az állampolgároknak nem kell majd messzebb utazniuk ügyeik intézésekor, hiszen a megyei kirendeltségek minden megyeszékhelyen megmaradnak.

Tőrbe csalták a Fideszt?

A HVG szerint a Fideszt tőrbe csalták a régiós átszervezést megteremtő jogi előkészítés során. A regionalizációt hevesen ellenző Fidesz ugyanis tavaly tavasszal egy kétharmados többséget igénylő alkotmánymódosítással lényegében a kabinet kezébe adta a kormányzati szervezetek átalakításának lehetőségét, jóllehet a KDNP jelezte, hogy ezzel a területi hivatalok átszervezéséhez is elegendő lesz az egyszerű parlamenti többség.

Draskovics Tibor szerint viszont a kormány csak a központi közigazgatási intézményeket tudta január elsejétől egyszerű többséggel regionálissá alakítani, a többi költségvetési intézményhez továbbra is kétharmados parlamenti többség kell.