Bírálta a szolidaritási adóval kapcsolatos változásokat az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalának szóvivője.

A kabinet múlt héten jelentette be, hogy a januártól bevezetendő szolidaritási adó alapjából levonható lesz a kutatás-fejlesztésre fordítandó összeg.

Vadász György a testület plenáris ülésén azt mondta: a módosítás csak a nagyvállalatoknak előnyös.

A munkavállalói oldal szóvivője szerint is a kisvállalkozások járnak a legrosszabbul.

Mivel a gazdaságfejlesztésre szánt csaknem 900 milliárd forintnak a 35 százalékát kutatás-fejlesztés ösztönzésére adná az unió, Kuti László szerint a kisebb cégeket olyan helyzetbe kell hozni, hogy indulhassanak K+F pályázatokon.

Szerinte a multinacionális vállalatok gyakran még önerőből is hozzáférhetnek a kutatási eredményekhez, míg a kis- és közepes vállalkozások hátrányban vannak. Erre a kisebb cégek még összefogva sem képesek - mondta.

A fejlesztéspolitikai kormánybiztos szerint a gazdaság kettészakadt kis magyar vállalkozásokra és - főként külföldi tőkével működő - nagyvállalatokra. Előbbiek a 2007 és 2013 közötti több százmilliárd forintos vissza nem térítendő támogatásból zárkózhatnak fel a multikhoz - mondta Bajnai Gordon.

Hozzátette: megfelelő hitelgaranciával néhány tízmilliárd forintból több százmilliárdnyi likviditásbővítést lehet elérni a vállalkozásoknál.

Egyetértettek az érdekegyeztető tanács tagjai abban, hogy kevesebb felsőoktatási intézményre lenne szükség, és nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a fogyatékkal élők foglalkoztatására, valamint a szakképzés fejlesztésére.

A kormány november 29-én tárgyalja az ágazati uniós operatív programokat, Bajnai Gordon szerint pedig néhány pályázatot már januárban kiírnak.