Ahogy közeledik a választások időpontja, egyre több találgatás lát napvilágot a következő parlament összetételéről. Ezek egyike a frakciók száma. Az Ügyrendi Bizottság szocialista alelnöke szerint nehéz lesz eldönteni, hogy mi történik akkor, ha egy vagy két képviselő külön frakciót szeretne alakítani, hiszen a korábbi szabályokat az Alkotmánybíróság az 1998-as választás után megsemmisítette, és azóta nem sikerült őket pótolni.
Avarkeszi Dezső emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi ciklusban az MDF-frakció újjáalakulásakor nyolc fővel jött létre. Ezen kívül az előző ciklusban két-három képviselő kérvényezte önálló képviselőcsoport alakítását, de az akkori Ügyrendi Bizottság ezt elutasította.
Az Ügyrendi Bizottság szocialista alelnöke azt tartaná a legszerencsésebbnek, ha a választások után megalakuló új Országgyűlés minél hamarabb megpróbálná pótolni a saját működésével kapcsolatos alkotmányos mulasztásokat.
Avarkeszi Dezső az InfoRádióban felhívta a figyelmet arra, hogy 1998-ban (amikor frakciót 15 képviselővel lehetett alakítani) a parlamentbe listán bejutó MIÉP-nek 14 képviselője volt. Az Alkotmánybíróság akkor támogatta a párt frakcióalakítását.
Az Ügyrendi Bizottság szocialista alelnöke elmondta, hogy abban a ciklusban készült egy tervezet, amely 10 főben határozta volna meg a frakcióalakítás alsó határát, azzal a kivétellel, hogy az a párt, amelyik listán bejut, akárhány képviselővel alkothatott volna képviselőcsoportot. A kezdeményezést akkor a Fidesz nem támogatta.
Szitává fúrták a gödi talajt, bejelentették, hogy mit találtak a Samsung-gyár közelében