Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Nyitókép: XXI. Század Intézet/YouTube

„Ez egy miniszterelnök-választás volt” – így látták a hazai kutatók, elemzők a választást

Leginkább a Jobbik korábbi szavazóinak elvándorlásával, osztódásával, valamint Orbán Viktor személyiségével és kormányzóképességével indokolták kutatók és elemzők a Fidesz nagyarányú győzelmét, illetve az egyesült ellenzék kudarcát. A XXI. század Intézet kerekasztal-beszélgetésén a vasárnapi választást értékelték.

Az Idea Intézet tavalyi kutatására hivatkozott az esemény moderátora, amikor a Jobbik 2018-as szavazóiról beszélt. Deák Dániel azt mondta: nagyjából negyedük a Fideszhez vándorolt, és ez dönthette el sok helyen az egyéni körzeteket. A XXI. Század Intézet vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy a közvélemény-kutatók ezúttal a Fideszt alul-, az egységes ellenzéket pedig felülmérték.

A Medián igazgatója is osztotta azt a nézetet, hogy a Jobbiknak - vagyis inkább korábbi szavazóiknak - kulcsszerepe volt a vasárnapi választáson. Hann Endre szerint bár egy részük lehet, hogy a Fideszre szavazott, jelentősebb részük inkább a Mi Hazánk Mozgalomhoz vándorolt.

A Závecz Research alapító-ügyvezetője a választás előtti két hétre hívta fel a figyelmet, amellett, hogy leszögezte: semmi víziója nem volt az ellenzéknek.

„Semmi olyan alternatíva nem derült ki az elmúlt évekből, ami egy Orbán Viktoréhoz vagy a Fideszéhez képest más Magyarország vízióját el tudta volna mesélni az embereknek,

ráadásul úgy, hogy azzal azonosulni is lehessen” – fogalmazott Závecz Tibor. Utolsó kutatásukat részletezve azt is kifejtette, hogy a Fidesz 80 százalékban mozgósította 1 milliós szavazótáborát, míg az ellenzék a saját 900 ezréből csupán 100 ezret ért el.

A Nézőpont Intézet vezetője úgy vélte, túlságosan tudományosan közelítették a kutatók a választás tétjét, miközben az nagyon egyszerű volt. Mráz Ágoston Sámuel szerint nem szakpolitikákról, bizonyos értelemben közvetlenül még csak nem is a háborúról és békéről volt szó, hanem ez a választás egy miniszterelnök-választás volt.

Osztotta ezt az álláspontot a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese. Barthel-Rúzsa Zsolt szerint példátlan méretű mozgósítás és kampány zajlott az online térben, a közösségi felületeken, ami befolyásolhatta legutolsó, 44:49 százalékos előrejelzésüket. „Simán levihette az ellenzéket és felhozhatta a Fideszt arra az 53 százalékra, ahol volt” – fogalmazott.

A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott az is, hogy az ellenzék az elmúlt fél évben el volt foglalva az összezáródással, és nem volt szellemi kapacitása arra, hogy adjon egy víziót az Orbán-ellenességen túl is. A szakértők szerint

az együtt induló hat párt a szervezeti szétesés irányába megy,

a Závecz Research el is kezdi már őket külön mérni.

Ezzel együtt felvetődött az integráció, és egy erős vezető megtalálása is.

Szóba került az orosz–ukrán háború, ami olyan alapvető értékeket hozott felszínre, mint a stabilitás és a biztonság. Ezt pedig – a szakértők szerint – csak egy hivatalban lévő kormányhoz tudják kötni a választók.

A Nézőpont Intézet vezetője az előttünk álló gazdasági nehézségekről szólva megjegyezte: Orbán Viktor mindig olyan gazdaságpolitikát folytatott, amellyel meg tudta őrizni a mögötte álló társadalmi többséget.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×