eur:
410.87
usd:
392.14
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Az április 8-i országgyűlési választásra leadott levélszavazatokat tartalmazó urna a kolozsvári főkonzulátuson 2018. március 26-án. Ettől a naptól és csak személyesen vehetik át a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok a szavazási levélcsomagjaikat a kijelölt külképviseleteken. A 118 külképviselet közül csak a 12 kijelölt külképviseleteken (Belgrád, Beregszász, Bukarest, Csíkszereda, Kassa, Kolozsvár, Pozsony, Szabadka, Ungvár, Eszék, Kijev, Lendva) lehet átvenni a szavazási levélcsomagot. Lehetőség van arra, hogy a szavazólap és a nyilatkozat kitöltése után a választópolgár a külképviseleten leadja szavazatát. A levélben szavazók csak országos pártlistára szavazhatnak.
Nyitókép: Biró István

Megbonthatják a szavazóköri névjegyzéket, ahol sok az átjelentkezés

A helyi választási irodák vezetői legkésőbb jövő héten kedden dönthetnek erről.

A választópolgárok pénteken 16 óráig jelezhetik, ha nem a lakóhelyük szerinti szavazókörben, hanem egy másik magyarországi településen szeretnének szavazni április 3-án. A Nemzeti Választási Iroda péntek reggeli adatai szerint 140 ezer választópolgár jelezte már, hogy az országgyűlési képviselők választásán és a vele egy napon rendezett népszavazáson a lakóhelyétől eltérő, más magyarországi településen kíván szavazni.

Hagyományosan a legtöbb átjelentkező a főváros XI. kerületében (2. országgyűlési egyéni választókerület) van, ide már csaknem 5400-an jelentkeztek át, de 4900-an jelentkeztek át a XIII. kerületbe (7. oevk) és 4700-an a XIV. kerületbe (8. oevk). Több mint 7000 átjelentkező van a fővárosi 6. oevk-ban (amely a VIII. és IX. kerület egy részét fedi le), de itt mindkét kerületben kijelöltek egy-egy szavazókört az átjelentkezéssel szavazóknak.

Vidéken Szegeden szavaznának átjelentkezéssel a legtöbben, csaknem 3000-en, Győrben pedig jelenleg 2500 átjelentkező van, Debrecenben 2400, Pécsen 2300.

A választási eljárási törvény szerint azokban az átjelentkezéssel szavazásra kijelölt szavazókörökben, ahol a névjegyzékben szereplő választópolgárok száma meghaladja az 1500-at, a helyi választási iroda vezetője legkésőbb jövő keddig dönthet úgy, hogy a szavazóköri névjegyzéket több részre bontja.

  • Ebben az esetben a szavazást le lehet bonyolítani egy szavazóhelyiségben, úgy, hogy a választópolgár azonosítását, a szavazólap átadását és a névjegyzék aláírását a szavazatszámláló bizottság tagjai egy szavazóhelyiségen belül több külön helyszínen végzik,
  • vagy úgy, hogy a kijelölt szavazókört a helyi választási iroda vezetője alszavazókörökre bontja, és a szavazást ugyanazon épületen belül több külön szavazóhelyiségben bonyolítják le. Az alszavazókörökben szavazatszedő albizottságok működnek.

A választási eljárási törvény előírja, hogy ha az átjelentkezéssel kijelölt szavazókörben a névjegyzékben szereplő választópolgárok száma

meghaladja a kétezret, mindenképpen meg kell bontani a szavazóköri névjegyzéket.

Amikor a helyi választási iroda vezetője dönt arról, hogy megosztja a szavazókör névjegyzékét, arról is határoznia kell, hogy azt hogyan osszák fel: a választópolgárok neve szerinti abc-sorrendben, vagy megyénként és azon belül a választópolgárok neve szerinti abc-sorrendben.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×