Infostart.hu
eur:
387.57
usd:
329.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Orbán Viktor: sok évtizedre eldől Magyarország jövője

Magyarországon minden harmadik, negyedik választás többről szól, mint a parlament összetételéről; most el fog dőlni Magyarország jövője, de nem négy évre, hanem sok évtizedre - jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön a nagykanizsai városi televíziónak adott interjújában.

A kormányfő a városban Dénes Sándor polgármesterrel (Fidesz-KDNP), illetve Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárral, országgyűlési képviselővel (Fidesz) tartott megbeszélése, majd a választókkal való találkozása után adott televíziós interjújában azt mondta: nem szokványos választásra készülünk.

Mint kifejtette: 1990-ben sem csak egy parlamenti választás volt, hanem arról döntöttünk, hogy "a régi világ szabályai szerint folytassuk az életünket vagy a szabadság törvényei szerint rendezzük be Magyarországot". Sorsdöntőnek nevezte a 2002-es választást is, amikor arról kellett döntenünk, hogy négy év erőteljes polgári fejlődése után folytatjuk-e, amit megkezdtünk, "vagy inkább visszalépünk a megboldogult Horn Gyula-féle MSZP politikájához".

Magyarország akkor ez utóbbit választotta, és nyolc évig nyögte ennek a döntésnek a következményeit. "Tönkre is mentünk 2010-re, Magyarország a csőd szélén tántorgó országgá vált" - jegyezte meg a kormányfő, hozzátéve, hogy most megint olyan pillanat van, amikor a jövőnkről kell dönteni.

Kifejtette: Európán belül ma küzdelem zajlik, ami arról szól, hogy melyik országnak sikerül kimaradnia abból a világtendenciából, amely szerint "egyre vegyesebb népességű, vegyesebb kultúrájú, egyre több gyökértelen embert befogadó" bevándorlóországok jönnek létre. Kérdés, hogy a lengyelekkel, csehekkel, szlovákokkal, horvátokkal és talán a románokkal együtt sikerül-e kimaradnunk ebből, "és meg tudjuk őrizni Magyarországot keresztény, nemzeti, magyar országnak".

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×