Donald Trump szó szerint kiterítette a vörös szőnyeget Hszi-Csin-ping előtt. A harci gépek átrepülésével, a katonai zenekar kivezénylésével és később az állami bankettel is le akarja nyűgözni vendégét. A média azt is kiemelte:

64 éve nem fogadott amerikai elnök a reptéren külföldi vendéget.

Az állami látogatás azonban nem a pompáról, hanem elsősorban a kereskedelemről, a ritkaföldfémekről, a mesterséges intelligenciáról, Tajvanról és az iráni háborúról szólhat.

Washington és Peking közben januárig meghosszabbította a tavaly létrejött kereskedelmi fegyverszünetet. Ennek keretében Trump csökkentette egyes kínai termékek vámját, Kína pedig enyhítette a ritkaföldfémek exportjára vonatkozó korlátozásokat.

A kínai elnök a látogatás előtt azt mondta: Kínának és az Egyesült Államoknak vetélytársak helyett partnereknek kellene lenniük. Az elemzők ugyanakkor nem várnak jelentős áttörést. A kereskedelmi fegyverszünet meghosszabbítása mellett kisebb alkuk születhetnek mezőgazdasági termékekről vagy repülőgépekről, de a mesterséges intelligencia szabályozásáról, a tajvani fegyvereladásokról vagy egy hosszú távú vámmegállapodásról nehezebb megegyezni.

A Telegraph elemzése szerint a találkozó jelentősége túlmutat a konkrét megállapodásokon. A lap úgy látja, Donald Trump egyre inkább elfordul Amerika hagyományos szövetségeseitől, miközben nézete az, hogy a két legerősebb hatalom vezetői közvetlenül dönthetnek a világ ügyeiről. A G7 és a G20 helyett „inkább egy G2 logikája” kerülhet előtérbe.

Mindez lehetőség Kína számára. Míg Washington visszavonul bizonyos nemzetközi intézményekből, és a szövetségeseivel is feszültebbé válik a viszonya, Peking igyekszik betölteni a keletkező réseket. A tekintélyes amerikai Pew intézet friss, 36 országra kiterjedő felmérése szerint a válaszadók többsége 27 országban kedvezőbben ítéli meg Kínát, mint az Egyesült Államokat. Így van ez Európában is: a vizsgált országok közül csak Lengyelországban volt kedvezőbb az Egyesült Államok megítélése.

A változás azonban nem jelenti azt, hogy Kína egyszerűen átveszi Amerika globális vezető szerepét.

Pekingnek sem képessége, sem szándéka nincs arra, hogy létrehozza a jelenlegi amerikai biztonsági rendszer alternatíváját és nem kínál a NATO-hoz hasonló kölcsönös védelmi garanciákat.

A Pew kutatása is árnyalja a képet: bár Kína megítélése javult, a gazdagabb országokban továbbra is él az aggodalom Peking politikája miatt. A megkérdezettek sok helyen kifogásolják a kínai kormány emberi jogi gyakorlatát, területi ambícióit és más országok belügyeibe való beavatkozását.

Elemzők szerint így inkább egy átmeneti, bizonytalanabb korszak elé nézhetünk: Kína igyekszik visszaszorítani az Egyesült Államok befolyását, de nem feltétlenül akarja átvenni az összes szerepét. Peking számára már az is komoly geopolitikai előny lehet, ha Washington elveszíti korábbi központi helyét a nemzetközi rendszerben.