Infostart.hu
eur:
365.71
usd:
324.7
bux:
143396.37
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta
Nyitókép: Unsplash

Itt a magyar gazdaság első nagy vizsgája: jönnek a héten az elemzők

A héten kezdődik a magyar államadós-osztályzatok idei hitelminősítői vizsgálatsorozata. Az elemzők arra összpontosítják, hogy mennyire hiteles és kivitelezhető az új kormány költségvetési konszolidációs stratégiája, és ennek a stratégiának milyen hatásai lesznek az államadósságra és a gazdasági növekedésre.

Az idei menetrendek alapján először a Moody's Ratings vizsgálja Magyarországot: a cég május 22-re, péntekre tűzte ki a magyar besorolások első idei értékelési időpontját; a második idei felülvizsgálatra november 20-át jelölte ki.

A Standard & Poor's pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) a Moody's első felülvizsgálata után egy héttel, május 29-én tűzi először napirendre Magyarországot. A cég idei második osztályzati felülvizsgálata is egy héttel követi a Moody's második vizsgálati időpontját: az S&P Global Ratings a magyar besorolás őszi elbírálását november 27-én végzi el.

A harmadik globális piacvezető hitelminősítő, a Fitch Ratings ugyancsak két időpontot jelölt ki 2026-ra: idei felülvizsgálati menetrendjében Magyarország először június 5-én, majd december 4-én kerül sorra.

A Fitch a Tisza Párt győzelmével végződött országgyűlési választások után már kiadott egy előzetes helyzetértékelést, amelyben megállapította, hogy

az új magyar kormány jelentős makrogazdasági és közfinanszírozási kihívásokkal lesz kénytelen szembenézni
  • a magyar gazdaság lassú növekedése,
  • a magas államháztartási hiány,
  • valamint az ugyancsak magas és növekvő államadósság miatt.

A Fitch Ratings londoni elemzői a hamarosan kezdődő idei felülvizsgálati sorozatra utalva közölték: a magyar szuverén adósminőség elemzését mostantól arra összpontosítják, hogy mennyire hiteles és kivitelezhető az új kormány költségvetési konszolidációs stratégiája, és ennek a stratégiának milyen hatásai lesznek az államadósságra és a gazdasági növekedésre.

Az elemzés szerint a választások előtti költségvetési lazítás közfinanszírozási hatása, a növekvő adósságteher és az előző kormány bizonytalan konszolidációs irányvonala volt az oka annak, hogy a Fitch tavaly decemberben a „BBB” szintű magyar szuverén besorolás kilátását az addigi stabilról a leminősítés megnövekedett esélyére utaló negatívra módosította.

A Fitch kiemelte, hogy a magyar gazdaság 2023 óta gyakorlatilag stagnál:

ebben az időszakban a magyar hazai össztermék (GDP) éves átlagban 0,1 százalékkal nőtt, vagyis a növekedés üteme messze elmaradt a 2015-2019 közötti időszak 4,2 százalékos éves átlagától.

Magyar Péter miniszterelnök nyilvánosan kifejezésre juttatott EU-párti hozzáállása és a Tisza Párt „szupertöbbsége” ugyanakkor várhatóan javítja majd az együttműködést az Európai Unióval, mindenekelőtt olyan valószínűsíthető szakpolitikai intézkedések nyomán, amelyek oldják a jogállamisággal, a bíróságok függetlenségével és a korrupcióval kapcsolatos aggályokat, és ez lehetővé teheti a jelenleg befagyasztott EU-finanszírozások felszabadítását – fogalmazott a választások utáni helyzetértékelésében a Fitch Ratings.

A minap az S&P Global Ratings is derűlátó elemzést állított össze elsősorban annak alapján, hogy Magyar Péter hivatalosan elkötelezte magát Magyarország euróövezeti csatlakozása mellett.

Az S&P felidézte, hogy az euró bevezetését az Európai Bizottság megbízásából elvégzett legújabb Eurobarometer-felmérés szerint a magyarok 75 százaléka támogatja.

A hitelminősítő kiemelte, hogy ez a legmagasabb lakossági támogatási arány az euróövezeten kívüli EU-tagállamok körében.

Az S&P hangsúlyozta azt is, hogy a balti köztársaságok és Horvátország esetében az euróövezeti csatlakozás a szuverén adósosztályzatok tipikusan két fokozatnyi javítását eredményezte a cég besorolási listáján.

Az S&P kiemelte ugyanakkor, hogy

az euró bevezetéséhez vezető út a tapasztalatok alapján hosszúnak bizonyulhat; esetenként meghaladhatja a tíz évet is, és Magyarország ma a csatlakozás egyetlen konvergencia-kritériumát sem teljesíti.

Az S&P Global Ratings Magyarország hosszú és rövid futamú hazai és külső államadósság-kötelezettségeit jelenleg „BBB mínusz/A-3” besorolással tartja nyilván, és a hosszú távú „BBB mínusz” osztályzatra negatív kilátás van érvényben.

A „BBB mínusz” a befektetési ajánlású sáv alsó széle, és ha az S&P innen leminősíti ezt az osztályzatot, akkor Magyarország ennél a cégnél átkerülne a magas hozamú – spekulatív – kategóriába.

A Moody's Ratings jelenleg az S&P besorolásánál egy fokozattal jobb, "Baa2" - a másik két hitelminősítő módszertanában "BBB"-nek megfelelő - osztályzatot tart érvényben Magyarországra, de ennek a besorolásának a kilátása is negatív.

Címlapról ajánljuk
Milliárdosok, katások, sportolók: Magyar Péter három nagy adóváltozást jelentett be

Milliárdosok, katások, sportolók: Magyar Péter három nagy adóváltozást jelentett be

A kormány döntött a milliárdosok vagyonadójának részleteiről, a kata adózás kibővítéséről, valamint a profi labdarúgók és egyéb sportolók adókönnyítésének eltörléséről. Ezeket a javaslatokat hamarosan társadalmi egyeztetésre bocsátják, így bárki elmondhatja róluk a véleményét – közölte Magyar Péter a Facebook-oldalán egy videóban. 100 ezer forint lesz a kata tételes adója, ennél is kedvezőbb kivételekkel. 1 milliárd forint fölött 1 százalék lesz a vagyonadó, 100 milliárd fölött 1,5 százalék.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Vissza kell nyerni a befektetői bizalmat, amit az egyik napról a másikra bevezetett szabályok miatt veszett oda

Vissza kell nyerni a befektetői bizalmat, amit az egyik napról a másikra bevezetett szabályok miatt veszett oda

A magyar export jelentős részét külföldi vállalatok adják, miközben a hazai kkv-k közül csak kevesen értékesítenek külföldön. A hozzáadott érték növeléséhez kiszámítható szabályozásra, átlátható támogatásokra és szorosabb párbeszédre lenne szükség a vállalkozásokkal – hangzott el a Portfolio konferenciájának panelbeszélgetésén, ahol a Gazdasági és Energetikai Minisztérium államtitkárai a befektetői bizalom helyreállításáról és az állami intézményrendszer összehangolásáról is beszéltek. A panelbeszélgetést Kós Balázs, a Blue Door Consulting alapító-ügyvezetője moderálta.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×