Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Donald Trump amerikai elnök (b) fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán államfõt a washingtoni Fehér Házban 2025. október 17-én.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Donald Trump új béketerve sokkolta Ukrajnát

Felújította az ukrajnai békeközvetítést a Fehér Ház egy olyan, titkos tervvel, amely lényegében bérbe adná a Donbasz egy részét Oroszországnak. A hír meglepetésként érte az amerikai Kongresszust, Kijevben pedig kapitulációnak nevezték.

Washington és Moszkva új, 28 pontos terve alapjaiban írná át Ukrajna jövőjét. Az Axios és a Financial Times forrásai szerint a Trump-kormányzat egy olyan megoldást tesz az asztalra, amely jogilag Kijevél hagyná a Donbászt, de annak orosz annexióját egy olyan formulába csomagolnák, hogy Moszkva bérleti díjat fizetne érte. Ezzel kikerülnék az akadályt, hogy bármely területfeladást az ukrán alkotmány szerint népszavazásra kell bocsájtani – ahol szinte bizonyosan megbukna az ötlet.

Emellett körülbelül a felére csökkentenék Ukrajna haderejét, megtiltanák neki a nagy hatótávolságú rakéták birtoklását és a külföldi csapatok telepítését az országba. Az Egyesült Államok beszüntetné a katonai támogatást, és még a diplomáciai gépek ukrajnai leszállását is korlátoznák. Hivatalos státuszt kapna az orosz nyelv, illetve az orosz ortodox egyház helyi szervezete is – bár egyes források szerint csak az elfoglalt területeken.

A terv szerint Ukrajna biztonsági garanciákról tárgyalhatna az amerikai és európai kormányokkal. Kijevben elutasítással fogadták a javaslatot, míg az orosz külügyminisztérium úgy fogalmazott, hogy „hivatalos forrásból” nem értesült róla. Ami furcsa, mert az amerikai források szerint a kidolgozásában részt vett Kirill Dmitrijev, orosz különmegbízott.

Maga Trump elnök sem kommentálta a hírt, de egy interjúban arról beszélt: Putyin szemébe mondta: „Hagyd, hogy lezárjam a rohadt háborúdat”. Ukrajna amerikai támogatóit a Kongresszusban váratlanul érte a hír és azt „jobbára oroszpártinak” nevezték.

Ez azért is érdekes, mert a Trump-kormányzat az elmúlt hónapokban elfordulni látszott az orosz követelések maradéktalan támogatásától és Trump szájából is elhangzott több, Ukrajnával szimpatizáló megjegyzés. Az, hogy most újra Kijevre próbálnak nyomást gyakorolni, fehér házi források szerint részben a Zelenszkij elnök hatalmát megingató ukrajnai korrupciós botránynak tudható be.

Zelenszkij többször világossá tette: nem hajlandó átadni az egész Donbászt Oroszországnak a béke fejében. Ukrajnában először kapitulációnak, majd idézőjelbe tett „keretegyezményenek” nevezte a tervet az RBK. A híroldal szerint a Krím elvesztését is el kell fogadnia Kíjevnek. A portál forrása szerint „az amerikai oldal már érezhető nyomás alá helyezte Zelenszkij elnököt”.

Az Axios közben arról írt, hogy a tervet kidolgozó amerikai különmegbízott, Steve Witkoff három napon át egyeztetett Kirill Dmitrijev orosz elnöki megbízottal Miamiban. Utóbbi azt mondta: „most végre tényleg odafigyeltek az orosz álláspontra”.

Az ukránok és európaiak által túlságosan moszkvapártinak tartott Witkoff szerdán beszélt volna Törökországban Zelenszkijjel, de az ukrán elnöknek a terv hírére adott reakciója miatt elhalasztották a találkozót. Bemutatták viszont az anyagot Rusztem Umerovnak, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetőjének, akit ezért Miamiba reptettek.

Azzal párhuzamosan, ahogy híre ment a titkos elképzelésnek, bejelentette lemondását Keith Kellogg tábornok, aki papíron Trump ukrajnai különmegbízottja volt, de akinek szerepkörét jobbára Witkoff vette át. Emellett szerdán Kijevbe érkezett a hadseregért felelős amerikai államtitkár és egy magas rangú Pentagon-delegáció, források szerint azért, hogy a béketervről győzködjék Zelenszijt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×