Infostart.hu
eur:
356.57
usd:
312.68
bux:
0
2026. július 1. szerda Annamária, Tihamér
Washington, 2025. szeptember 29. Donald Trump amerikai elnök a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tartott sajtóértekezleten a megbeszélésüket követően a washingtoni Fehér Házban 2025. szeptember 29-én. MTI/EPA pool/Will Oliver
Nyitókép: MTI/EPA pool/Will Oliver

Donald Trump: „Ez egy győzelem, fogadd el, élj vele!”

„Haladjanak!” – erre sürgette Donald Trump a Hamász és Izrael tárgyalóit, akik közvetítők útján most ültek le tanácskozni a gázai rendezésről. A palesztin terrorcsoport részben elfogadta az amerikai elnök béketervét, ő pokollal fenyegetett, ha nem lépnek.

Egy nappal a Hamász dél-izraeli mészárlásának kétéves évfordulója előtt ültek le tárgyalni Egyiptomban Izrael és a Gázát névlegesen kormányzó palesztin politikai és terrorszervezet képviselői. A terítéken Donald Trump elnök 20 pontos béketerve van, a legutóbbi reménysugár a több tízezer palesztin halottat követelő háború lezárására és a Hamász által elhurcolt izraeli túszok hazaengedésére.

Izrael bírálói – köztük az Al-Dzsazíra – siettek közölni, hogy még a megbeszélések előestéjén is bombáztak az izraeliek és öltek meg a médium szerint segélyért indult embereket. A hivatalos verzió: védekező pozíciókat vettek fel és a katonákat fenyegető Hamász-harcosokat bombáztak. Az amerikai elnök korábban a légitámadások leállítására szólította fel szövetségesét. Közben viszont

ultimátumot adott a Hamásznak, amely részben elfogadta a béketervét – kivéve azt, hogy tegye le a fegyvert.

A legújabb tűzszüneti tárgyalásokra Egyiptomba érkezett az izraeli és a Hamász-delegáció. Utóbbit Halil al-Hajja vezeti, akit Izrael megpróbált megölni a közelmúltbeli, katari bombázás idején. A témák közt szerepel az izraeli túszok és cserébe jóval több palesztin elítélt és fogoly elengedése.

Trump azt üzente a feleknek, hogy „az első fázist a héten le kell zárni. Haladjanak gyorsan. Továbbra is figyelni fogom ezt az évszázados konfliktust.”

A Hamász péntek este ment bele abba, hogy elengedi a túszokat – bár korábbi hírek szerint nem tudott két fogoly, köztük egy magyar állampolgár hollétéről.

Továbbra sem világos, hogy a Hamász beleegyezik-e a lefegyverzésbe és abba, hogy ne játsszon szerepet a Gázai-övezet kormányzásában. Ha nemet mond, Trump „totális megsemmisítéssel” fenyegette meg. Az izraeli nacionalista szélsőjobb által szorongatott Benjamin Netanjahu közben közölte: addig nem hajlandó teljesíteni a tervezet további pontjait, amíg „a legutolsó túsz nem érkezett vissza izraeli területre”. Az izraeli miniszterelnök ezzel kinyilvánította, hogy ha nem teljesül a feltétel, folytatja a háborút.

Azt is hangoztatta: Izrael felelőssége lesz a Hamász lefegyverzése, és a Ciszjordániát irányító Palesztin Hatóság nem kormányozhatja Gázát a háború után. Ez ellentmond Donald Trump béketervének, amelyben az szerepel, hogy

a Palesztin Hatóság „gyakorlatilag visszaveszi Gáza ellenőrzését”, amint megreformálta magát.

Az Axios oldal szerint Trump egy káromkodás közepette azt mondta Netanjahunak: „Nem értem, miért vagy mindig ilyen negatív. Ez egy győzelem, fogadd el, élj vele!”

Hogy lesz-e banánhéj, amin elbukik a béke? Nehéz másként jellemezni a Hamásznak szabott feltételeket, mint teljes kapitulációt, bár a szervezet embereinek hagytak egy „szabad elvonulásról” szóló kitételt. Az AFP-nek nyilatkozó egyik Hamász-illetékes azt mondta, hogy „nagyon szeretnének megegyezést kötni a háború azonnali leállításáról és a realitásokat figyelembe vevő fogolycseréről”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Ürge-Vorsatz Diána: máshogy kellene használni a klímaberendezéseket

Csak a fák aktív légkondicionáló működésére, illetve a lakásokra, irodákra szerelt légkondicionáló berendezések használatának visszafogására van szükség Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint. A Közép-európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke az InfoRádióban azt mondta: eddig tudott légkondi nélkül alkalmazkodni az európai társadalom, most már változtatni kell.
inforadio
ARÉNA
2026.07.01. szerda, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

Az Európai Parlament működése első ránézésre jól ismert intézményi logika szerint írható le: plenáris ülések, bizottsági munka, politikai csoportokon belüli és közötti alkuk, valamint jogszabályokról szóló szavazások határozzák meg a döntéshozatalt. A nyilvánosság számára is ezek a fórumok láthatók, ezekhez kötődik az európai politika „hivatalos” arca. A rendszer mögött azonban létezik egy jóval kevésbé látható, de strukturálisan fontos párhuzamos tér. Itt zajlik a politikai álláspontok finomhangolása, az információk szűrése és sok esetben az a fajta előzetes konszenzusépítés, amely később a hivatalos döntéshozatal alapját adja. Ennek az intézményi térnek az egyik legfontosabb elemei az Európai Parlament közös munkacsoportjai, vagy az uniós szakzsargon szerint: intergroupjai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×