Infostart.hu
eur:
383.12
usd:
331.19
bux:
108430.34
2025. november 10. hétfő Réka
Izraeli harckocsik állomásoznak a Gázai övezet peremén, Izrael déli részén 2025. szeptember 21-én, a palesztin övezetben végzett izraeli katonai műveletek kezdetének második évfordulója előtt két héttel.
Nyitókép: MTI/AP/Ohad Zwigenberg

Csicsmann László: Trump gázai béketerve biztató, de az ördög a részletekben rejlik

Két éve, 2023. október 7-én támadta meg a palesztin Hamász Izraelt. Az összehangolt csapás során 1200 izraeli halt meg, 250-et pedig túszként Gázába hurcoltak. A támadás után Izrael háborút indított a Hamász ellen, ami azóta is tart. A konfliktus mérföldköveiről és az esetleges békéről Csicsmann László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.

A Hamász fegyveresei éppen két éve mintegy 1200 izraelit gyilkoltak meg, és több mint 250 embert magukkal hurcoltak izraeli területről a Gázai övezetbe, a túszok többsége már nincs életben. A támadás után Izrael háborút indított, és a béke még mindig távolinka tűnik.

Csicsmann László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint két vetülete is van a konfliktusnak, az egyik Izrael és Hamász közöti gázai konfliktus, a másik a regionális vetület: Izrael „hétfrontos” háborúja. Az elsővel kapcsolatban a kutató jelezte, a két rövid ideig tartó tűzszünet után most van esély újra fegyvernyugvásra, miután Donald Trump előállt húszpontos béketervével, és most esély nyílik akár a békére is az egyiptomi tárgyalásokon.

Regionális értelemben a szakértő fordulópontnak nevezte az Irán elleni 12 napos háborút, amelyben az Egyesült Államok is szerepet vállalt.

„Izraelnek az a célja, hogy az október 7-i támadást kvázi kihasználva a regionális rendet megváltoztassa,

illetve Iránt és az általa támogatott nem állami szereplőket meggyengítse” – mutatott rá Csicsmann László, de fordulópontként tekint a szeptemberi katari beavatkozásra is, amely nagyon erőteljesen összezárta a Perzsa-öböl térségének az államait; Izrael a Hamász vezetőit próbálta meg likvidálni Katar fővárosában, Dohában.

„Ez ahhoz vezetett, hogy a Perzsa-öböl térségének hat olajmonarchiája már nemcsak Iránban, hanem Izraelben is egyfajta biztonsági kihívást látnak, ugyanis a zsidó állam elsősorban katonai eszközökkel próbálja rendezni a konfliktusokat, és ilyen értelemben a katari beavatkozással a háború a Perzsa-öböl térségére is eszkalálódott” – jelentette ki Csicsmann László, aki szerint az egész Közel-Keletet megváltoztatták a konfliktusok azok után, hogy 2020 és 2023 között normalizálódási folyamat indult:

  • Ábrahám-egyezményeket írtak alá
  • Törökország és Izrael között enyhülés indult
  • Szaúd-Arábia és Irán helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat

Ennek a pozitív hullámnak vetett véget a Hamász terrorcselekménye – kettős céllal: a palesztinügy visszahozatala a nemzetközi polémiába, valamint az Ábrahám-egyezmények Szaúd-Arábiára kiterjesztésénak megakadályozása – és az izraeli válaszcsapás.

„A Hamász terrortámadása furcsa módon mindkét célt elérte, hiszen Szaúd-Arábia nem csatlakozott az Ábrahám-egyezményekhez, a palesztin kérdés pedig a globális politikának a napirendjére került” – szögezte le a szakértő.

A gázai háború izraeli társadalmi megítéléséről szólva elmondta, az emberek már nehezen viselik a háborúskodást, Izraelben most már tüntetések is vannak ellene, elsősorban az életben lévő túszok hozzátartozói kérik a Netanjahu-kormányt arra, hogy tárgyaljon. Csicsmann László hozzátette: közvélemény-kutatások alapján az izraeli társadalom nagy része szeretné a gázai háborút lezárni, de abban azért a Netanjahu-kormányzattal is egyetért, hogy a palesztin államot nem szabad létrehozni. Leszögezte:

a Hamász-támadás hatalmas trauma volt a zsidóság számára, az 1195 halott a holokauszt óta az első olyan nap, amikor ennyi zsidót megöltek egyetlen nap alatt.

A háború pedig folytatódik, Gázaváros ostromához legutóbb 60 ezer tartalékost hívtak be, ami azt jelenti, hogy Izraelben gyakorlatilag szinte minden családban van egy-egy katona, aki a gázai övezetben harcol vagy harcolt az elmúlt két esztendőben. És Izrael területére máshonnan is érkeznek rakéták, a jemeni húszik rendszeresen lőnek a kutató elmondása szerint – a húszik ellen márpedig eddig Izrael és az Egyesült Államok is hatástalannak bizonyult.

Az izraeliek azt sem viselik már túlságosan jól, hogy állandóan óvóhelyre kell vonulniuk, még úgy is, hogy a légvédelmi rendszer stabilan áll.

Donald Trump 20 pontos béketervéről elmondta, óriási a nyomás Izraelen, de a Hamászon is, hogy tegye le a fegyvert.

„Nemcsak egy olyan béketervről van szó, amelyet maga az Egyesült Államok és Izrael talált ki, hanem szélesebb is ennek a támogatása. Izrael-kritikus európai országok, mint például Spanyolország, szintén támogatják, és különösen, hogy nyolc arab, illetve muszlim ország közös nyilatkozatban támogatta Trump béketervét, köztük Egyiptom, Jordánia, Törökország, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Pakisztán és Indonézia. Tehát van egyfajta kompromisszumtörekvés, és van nyomás is, hogy legyen eredmény” – mondta Csicsmann László.

A szakértő szerint valószínűsíthetően fegyvernyugvást sikerül tető alá hozni, de nehéz most elrendezni a gázai kérdést.

„Trumpnak a 20 pontos tervében nyilván általános elvek vannak megfogalmazva, és itt az ördög a részletekben rejlik: ez további tárgyalásokat igényel. A Hamász ugyancsak feltételekkel fogadta el ezt a béketervet, és azt fogalmazta meg, hogy majd egy palesztin államnak szeretné átadni a hatalmat. Ez pedig egy olyan pont, amely bár szerepel a béketervben, hogy majd egyszer létrejön egy palesztin állam, ugyanakkor ez Izrael számára vörös vonal” – húzta alá a szakértő.

Összességében szerinte nem lehet tudni, Izrael hosszú távon mit szeretne tenni, rövid távon biztos, hogy nem szeretne fegyvert látni a Hamász kezében, de a szervezet kormányzóképességét sem.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Szlovákia lehetőségeket is lát Ukrajna EU-csatlakozásában

Ukrajna uniós csatlakozása nagy lehetőséget jelenthet, és különösen Kelet-Szlovákia gazdaságát lendítheti fel – mondta a szlovák kormány helyreállítási tervért és tudásalapú gazdaságért felelős államtitkára. Alena Sabelová hangsúlyozta, hogy Szlovákia támogatja Ukrajna EU-tagságát, ha az teljesíti a szükséges feltételeket.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.11.10. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Zsiday Viktor szerint nem mindenható az Orbán Viktor által említett pénzügyi védőpajzs

Zsiday Viktor szerint nem mindenható az Orbán Viktor által említett pénzügyi védőpajzs

Orbán Viktor szerint az Egyesült Államokkal kötött megállapodás pénzügyi védőpajzsot jelent Magyarország számára, amely megnehezítené a forint vagy a költségvetés elleni spekulatív támadásokat. A háttérben azonban nagy valószínűséggel egy olyan swap-megállapodás áll, amely csak válsághelyzetben biztosít plusz dollárforrást az MNB számára. Zsiday Viktor befektetési szakember arra figyelmeztet, hogy ez a csomag nem helyettesíti a felelős gazdaságpolitikát, legfeljebb csökkenti a károkat, ha baj van, de nem akadályozza meg, hogy mi magunk okozzunk válságot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×