Boris Johnson volt kormányfő átléphette a politikai és üzleti élet közti választóvonalat – ezt sugallja a brit liberális Guardian című lap cikksorozata.

Az egykori konzervatív kormányfőről szóló, úgynevezett Boris Files néven emlegetett dokumentum-csomagot egy amerikai szivárogtató szervezet szerezte meg és juttatta el a Guardiannak.

A kiszivárgott anyag e-maileket, szerződéseket, beszédeket és számlákat tartalmaz. Ezek betekintést engednek abba, hogyan működött a volt kormányfő 2022 szeptemberében alapított magánirodája, amelyet hivatalosan a közpénzből biztosított miniszterelnöki nyugdíjkeretből finanszíroznak. Az iratokból viszont kiderül: a hivatal központi szerepet játszott Johnson fontmilliókat hozó nemzetközi üzleti vállalkozásaiban.

A Guardian szerint Johnson több alkalommal is kapcsolatba lépett olyan vezetőkkel, akikkel miniszterelnökként találkozott. Egy alkalommal

a szaúdi trónörökösnél, Mohamed bin Szalmánnál próbált lobbizni – egy közeli ismerőse, a szaúdi kereskedelmi miniszter útján – egy brit emisszió-csökkentő cég érdekében.

Máskor – az ideológiai ellenfelével, Nicolas Maduro venezuelai elnökkel szervezett találkozót követően 240 ezer fontot – azaz körülbelül 108 millió forintot – kapott egy fedezeti alaptól – annak ellenére, hogy hivatalosan azt állította, nem kapott ellentételezést.

Az iratokban információ található egy titkos találkozóról Peter Thiel amerikai milliárdossal is, akinek adatcége később a brit egészségügy informatikai rendszerének modernizálásában jutott szerephez. Emellett a pandémia idején egy olyan vacsorát is szervezett Johnson a Downing Streeten, amely megsértette a kormánya által frissen életbe lépett karanténszabályokat.

A pénzügyi adatok azt mutatják, hogy Johnson 2022 októbere és 2024 májusa között 34 beszédért összesen mintegy 5,1 millió fontot kapott. Első osztályú repülőjegyeit és ötcsillagos szállodái költségét is megtérítették. Mindez önmagában nem tilos, hiszen a volt miniszterelnökök rendszeresen tartanak fizetett előadásokat. Kérdéseket vet fel viszont, hogy Johnson a hivatalban szerzett kapcsolatait használta-e fel üzleti érdekekben – ez ugyanis az érvényes brit rendelkezések megsértését jelentheti.

Az ügy árnyékot vet a volt kormányfőknek járó, úgynevezett közfeladat-költségkeretre is.

Ez az évi, fontban hatszámjegyű összeg elvileg a közéleti feladatok ellátását szolgálja, nem pedig magánüzleti tevékenység támogatására adják. Johnson eddig 182 ezer fontot igényelt ebből a keretből.

A kiszivárgott dokumentumokat a Distributed Denial of Secrets amerikai nonprofit szervezet tette közzé, amely nem tudta megnevezni, honnan származnak az iratok. Johnson mindeddig nem reagált a Guardian kérdéseire.