Az orosz Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma vasárnap visszavonta a cunami-riadót, amit az aznapi, a Richter-skálán 7-es erősségű földrengés után adott ki. Ez a rengés a Japántól északra fekvő, Oroszországhoz tartozó Kurill-szigeteket érintette, de a minisztérium szerint nem járt olyan hatással, hogy magas hullámokat keltsen.

Az úgynevezett Csendes Óceáni Cunami Vészjelző Rendszer is 7-es erősségű rengést regisztrált, de nem adott ki figyelmeztetést.

Előzőleg – 600 éve először – kitört a Kamcsatka-félszigeten található Krasenyinyikov tűzhányó – közölte az orosz média. Ez a múlt heti, masszív, 8,8-es erősségű és a vasárnapi rengést követte. A korábbi, erősebb földmozgás epicentruma Kamcsatka volt, és azt az Egyesült Államok, Japán és a Fülöp-szigetek egyes részein, de még Chilében is megérezték.

A „történelminek” nevezett kitörés tényét a Kamcsatkai Vulkánkitörés Operatív Csoport jelentette be, megjegyezve, hogy

az előző, dokumentált kitörés körülbelül 1463-ban történt.

Az orosz Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma helyi irodája szerint az 1856 méter magas tűzhányóból 6 kilométer magasra emelkedett a vulkáni hamu. Az Operatív Csoport néhány órával a bejelentés után vörös figyelmeztetést adott ki a légiközlekedés számára a levegőbe került hamu miatt.

A vasárnapi rengés után kitört a kamcsatkai Kljucsevszkoj-vulkán is, amely a térség legaktívabb és a világ egyik legmagasabb vulkánja. A statisztika szerint ez a tűzhányó az elmúlt években már többször aktivizálta magát.

Kutatók az események után arra figyelmeztettek, hogy még egy sor vulkánkitörés következhet, és azok során akár 10 kilométer magasra lövellhet a hamu. Alekszej Ozerov, az Orosz Tűzhányó és Szeizmológiai Tudományok Intézetének igazgatója szerint közvetlen összefüggés van a múlt heti, monstre földrengés és a kitörések között. Ezt az értékelést támasztotta alá Jonathan Paul, a londoni Royal Holloway Egyetem tűzhányó-szakértője, aki szerint

„a földrengés akkora nyomást fejtett ki a földkéregre, hogy megkönnyíthette a kitörést azzal, hogy új sebezhető vonalak nyíltak meg, amelyeken keresztül felfelé áramolhatott a láva”.

A rengés és a kitörés közti időkülönbséget pedig azzal magyarázta, hogy időbe telt, mire kialakultak a repedések.

Kamcsatkán különösen sok aktív vulkán található, mivel közel található a 40 ezer kilométeren át húzódó, úgynevezett Csendes-óceáni Tűzgyűrű nevű törésvonalhoz.

Michael Manga, a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatója is azt jegyezte meg, hogy a „karéj” tűzhányói földrengések után kitörhetnek. Más tudósok azonban hozzáteszik: a földmozgás csak akkor tudja aktiválni a tűzhányót, ha az „készen áll”, azaz kialakult a föld alatt a szükséges nyomás – hasonlóan ahhoz, ahogy egy kólásdobozból kilövell az ital, ha az ember felrázza és kinyitja.

A Tűzgyűrű vulkánjai között van a példátlan pusztítást végző Krakatoa, a Tambora, és a tenger mélyén található Hunga Tonga-Hunga Ha’apai, amely 2022-ben az emberi történelem legnagyobb víz alatti kitörését produkálta.