Azt, hogy Gáza éhező lakosai „két lábon járó élőhalottak” az Egyesült Államok és Izrael szerint a Hamász kezére játszó és a palesztinok segélyezését végző ENSZ ügynökség vezetője, Philippe Lazzarini mondta. Ő régóta bírálja Izraelt a segélyek elosztása és a segélyért induló palesztin lakosok lelövése miatt.

Mindezek kapcsán akkora az erkölcsi nyomás a nyugati kormányokon, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök közölte: pénteken telefonhívás során egyeztet francia és német vezetőkkel arról, hogyan lehetne egy tűzszünetre és több segély beengedésére kényszeríteni Izraelt.

A Netanjahu-kormány szigorúan korlátozta a naponta beléptetett segély mennyiségét, korábban pedig 11 héten át totális blokádot tartott érvényben. Közben szinte naponta érkeznek hírek arról, hogy az ellentmondásos, amerikai-izraeli gázai segélyelosztó szervezet biztonsági emberei és izraeli katonák élelemelosztó helyekre indult palesztinokat lőnek le.

Egy Gázában dolgozó brit orvos azt állította, az izraeli katonák szándékosan céloznak a gázai fiúk bizonyos testrészeire. Korábban – ritka nyilvános bírálatként – egy kitakart arcú izraeli tartalékos katona mondta azt a Sky Newsnak: a parancsnokok döntik el, mikor kötelező bárkit lelőni, aki egy bizonyos pontnál közelebb kerül az egységükhöz.

„A szenvedés és az éhezés, ami Gázában kirajzolódik, elmondhatatlan és védhetetlen”

– mondta Starmer. A britek ugyanakkor ellenállnak a francia sürgetésnek, hogy ismerjék el a palesztin államot. Emmanuel Macron elnök most közölte: Párizs heteken belül valóban elismeri az önálló palesztin államot.

Közben az izraeli és az amerikai médiában az a téma, hogy a két ország visszahívta képviselőit a Hamásszal folytatott tárgyalásokról, miután Steven Witkoff amerikai különmegbízott azt mondta: a Hamász válasza „önző, a csoport nem összehangolt és nem tárgyal jóindulattal”.

Dohában július 6. óta egy olyan alkut próbáltak tető alá hozni, amely 10, még életben lévő izraeli túsz hazajutását, valamint 18 túsz holttestének visszaadásását foglalná magában, cserébe meg nem meghatározott számú palesztin fogoly elengedéséért egy 60-napos tűzszünet során.

Érdekes módon az izraeliek azt mondták, nem azért hívták haza tárgyalóikat, mert összeomlottak volna a megbeszélések. Egy izraeli illetékes szerint közelíteni kell az álláspontokat. A Hamász „nem ajánlott kompromisszumot Gáza demilitarizálása és a háború lezárása kérdésében, és nehézségek vannak a palesztin foglyok körül is” – mondta. Itt arra utalhatott, hogy a Hamász 2200 palesztin elengedését kérte. Más izraeli illetékesek szerint viszont „nincsenek áthidalhatatlan nézetkülönbségek”.

Witkoffot közben az frusztrálta, hogy szerinte nincs egységes Hamász-álláspont, a csoport széttöredezett. Amire a Gázában kormányfunkciókat is ellátó terrorszervezet azt mondta: meglepi a vélemény és továbbra is keresi a tűzszünet lehetőségét.

(A nyitóképen: Naima Abu Ful palesztin anya alultáplált kétéves kisfia, Jazan hátát mutatja a Sati belföldi menekülttáborban levő otthonukban, Gáza városában 2025. július 23-án, amikor 111 humanitárius szervezet és emberi jogi csoport közös közleményben hívta fel a figyelmet a tömeges éhínségre a háború sújtotta Gázai övezetben, és a humanitárius segélyek eljuttatását akadályozó izraeli korlátozások feloldását sürgette.)