23 °C
Én őszintén szeretném megérteni: mit kedvelsz te ebben a zenében? – világszerte valószínűleg tinédzserek tömegei kaptak ilyen kérdést a szüleiktől, amikor azok bementek a szobájukba, hogy halkítsák már le „a zajt”. Tudósok – és nem akárkik, hanem a tekintélyes Max Planck Pszicholingvisztikai Intézet kutatói – most
közelebb kerültek annak megértéséhez, mi befolyásolhatja az ízlésünket.
A kutatás eredeti célja az volt, hogy „megértsük: vajon a genetikai különbségek különbözőséget okozhatnak-e abban, ahogy az emberek élvezik vagy nem élvezik a zenét és mit mond mindez általában az ember muzikalitásáról”.
Like many families as a
— moosh (@mongsley) November 27, 2024
Child I was brought up with my parents playing records , my taste is eclectic , I don’t politicise music ,however I can’t stand RAP , GRIME , or any other rubbish that is just a racket of noise with no story or talent .
The Sunday routine was my father… pic.twitter.com/VK8jEJWwuO
Giarcomo Bignardi kutatásvezető és társai az úgynevezett ikertanulmány módszerét választották. Kilencezer egy- és kétpetéjű ikerpár válaszait elemezték ki arról, hogyan reagálnak a zene nyújtotta „jutalomra”, hogyan fogadják általában a jutalmat és mennyire tudják észrevenni a zenében megbúvó részleteket, a dallamot, a ritmust, a hangszínt.
Az úgynevezett barcelonai zenei jutalom kérdőívben olyan kérdések is szerepelnek, hogy az illető
- mennyire motivált az új zenedarabok felfedezésében,
- mennyire számít neki, hogy másokkal közösen élvezze a zenét,
- mennyire használja a zenét arra, hogy befolyásolja a saját hangulatát.
A „jutalom” az agykutatásban egy pozitív megerősítő inger vagy következmény, és a viselkedésünket meghatározó jutalomérzetet befolyásoló mechanizmusokhoz kapcsolódik. Például jutalom az, amikor valamit örömmel csinálunk, mert érdekel bennünket.
A Max Planck tudósainak a Nature Communications szaklapban megjelent tanulmánya szerint a jutalom érzetét részben egyéni genetikai sajátosságaink váltják ki. Tehát például azt, hogy egy-egy dal hallatán táncolni kezdünk-e.
“White Wedding” pre-show sound check! Enjoy a little snippet of our double harp arrangement of @BillyIdol’s legendary song! And yes, that is hand harp percussion and a wah-wah pedal! ???? pic.twitter.com/rlmLZQfaaI
— Harp Twins (@HarpTwins) June 24, 2019
A kutatók statisztikai modelleket használtak az egypetéjű (genetikailag szinte megegyező) ikrek és a kétpetéjű (a génállományuk körülbelül felében megegyező) ikrek közti különbözőségek felkutatására. Úgy találták, hogy az egypetéjű ikrek zenei ízlése, avagy az, hogyan élvezik a zenét, sokkal nagyobb hasonlóságot mutatott, mint a kétpetéjű ikrek esetében.
„Az eredményeink egy komplex képre utalnak, amelyben részben a DNS-ünk egyedi részei járulnak hozzá ahhoz, hogy különbözőképpen élvezzük a zenét” – idézte Bignardi szavait a Vice. „A jövőbeli kutatások meghatározhatják, hogy a genóm melyik része hat ki leginkább az embernek ama képességére, hogy élvezze a zenét. Ez volt az, amit Darwin is értetlenül személélt és amire még most is keressük a választ.”
Még csak karcolgatják a felszínt
A tanulmány szerzőinek jogos észrevétele az, hogy még további kutatásokra van szükség, mivel kizárólag 1960 és 1980 között született, svéd ikerpároknak adtak kérdőíveket (azaz a vizsgált csoport az életkor és a kulturális háttér tekintetében nem volt elég sokszínű).
Érdekes módon, 2016-ban az MIT kutatóinak tanulmánya épp azt látszott bizonyítani, hogy a zenei ízlés "kulturális alapú és nincs beégetve az agyunkba".
? ? Why do you love the music you do? Explore the science and culture behind musical taste with @NolanGasser — architect of @pandoramusic’s Music Genome Project and Music AI expert! The immersive experience kicks off in “Why You Like It: Deconstructing Musical Taste” at 9 p.m. pic.twitter.com/UkHxFxr7rl
— Arkansas PBS (@ArkansasPBS) March 12, 2025
Az újabb, de korai kutatás eredménye némileg megkérdőjelezi a tizenéves gyerek szobájába rontó szülő viselkedését, mivel talán épp őbenne rejlik a válasz arra, hogy a gyereke miért hallgatja tizedszerre ugyanazt a számot.
