Miközben az Egyesült Államok komoly vámháborúba keveredett Kínával, a világ közvéleménye meglepő választ adott a konfliktusra, legalábbis a Morning Consult amerikai adatelemző cég szerint. Idén tavasszal először történt meg, hogy világszinten kedvezőbb véleményt formáltak az emberek Kínáról, mint az Amerikai Egyesült Államokról.

Április végére Kína úgynevezett nettó tetszési indexe +8,8 ponton állt, míg az Egyesült Államoké –1,5 pont volt. Mindez hatalmas fordulat a tavaly januári állapothoz képest, amikor Amerika népszerűsége még +20 pont felett járt, Kína pedig negatív tartományban volt. Az adatokat 41 ország mintegy 4900 felnőtt lakosának válaszai alapján állították össze, de az amerikai és kínai válaszadók kihagyásával. Ahogy a közvélemény-kutató fogalmaz:

„Amerika globális megítélése a szakadékba zuhant.”

A jelentés szerint az Egyesült Államok megítélése 38 országban romlott, míg Kínáé 34-ben javult. Tizenhat ország „pártolt át” az USA-tól Kínához – írja a South China Morning Post című hongkongi lap. Köztük vannak olyan nyugati demokráciák is, mint Norvégia, Kanada, Németország vagy Spanyolország. Ezzel már 29 ország tartozik a leegyszerűsítve „Kína-párti” táborba, míg az USA-nak csak 13 „feltétlen híve” maradt, mint például Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Izrael, az Egyesült Királyság, Lengyelország, Svájc vagy a Fülöp-szigetek.

A fordulat egyik fő oka a Trump-kormányzat idei vámemelési hulláma lehet, azon belül is is az április 2-i úgynevezett „felszabadulás napi” bejelentés, amellyel az amerikai elnök nemcsak Kínát, hanem az amerikai szövetségeseket is sújtotta. Bár májusra sikerült ideiglenes vámfegyverszünetet kötni, a reputációs kár már megtörtént – állítja a Morning Consult politikai elemzője, Jason McMann.

A szakértő szerint az USA puha befolyásolási potenciáljának gyengülése súlyos következményekkel járhat: csökkenő nemzetközi befektetések, az amerikai termékek bojkottja vagy a politikai támogatás visszafogása, például egy esetleges tajvani konfliktus esetén, amelyben Washington egyre kevésbé számíthat partnerei feltétlen támogatására.

Elemzők szerint hosszabb távon más külpolitikai lépések is reputációs kárt okozhatnak Amerikának, ezek közé sorolják az Ukrajna területi integritása iránti közömbösséget, a globális kérdésektől, a segélyezéstől és a nemzetközi szervezetekből való visszalépést.

Ugyan a közvélemény-kutatásokat sokan bírálják, és a Morning Consult céget „általában tényszerű”, de inkább liberális-balközép irányultságú (azaz nem a Trump-kormányzatot favorizáló) szervezetnek tartják, anyaga arra utalhat, hogy a nemzetközi közvélemény kezdi átértékelni az Egyesült Államok globális szerepét.

Washington számára a nagy kérdés az, vajon vissza tudja-e szerezni azt a bizalmat, amit évtizedeken át alapértelmezettnek tartott.