Infostart.hu
eur:
384.8
usd:
328.02
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Helsinki, 2018. július 16.Donald Trump amerikai elnök (b) és Vlagyimir Putyin elnök orosz államfő a kétoldalú megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón a finn elnöki palotában, Helsinkiben 2018. július 16-án. (MTI/EPA/Compic/Mauri Ratilainen)
Nyitókép: MTI/EPA/Compic/Mauri Ratilainen

Trump beszélgetései Putyinnal nem érnek semmit?

Donald Trump szerint „nagyon jó” telefonbeszélgetése volt Vlagyimir Putyinnal. Az amerikai elnök szerint Moszkva azonnal lépéseket tesz az ukrajnai tűzszünetért. Más értékelések szerint viszont az orosz elnök megmutatta, „mennyire nincs rá szüksége”.

Az utóbbi hónapokban a nemzetközi közvélemény megszokhatta a bizakodó hangvételű üzeneteket az ukrajnai háború lehetséges lezárásáról. Ezek még akkor is újra és újra elhangzanak, amikor a korábbiak után nem történt változás a frontokon és nem hagytak alább a civil célpontok elleni támadások.

Donald Trump amerikai elnök hétfői, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott hívását is úgy készítették elő a közvélemény számára, hogy:

  • Trump kezdi elveszíteni a türelmét, amiért Moszkva húzza az időt;
  • Az orosz delegáció olyan ukrán területekre is bejelentette az igényt az isztambuli tárgyalásokon, amelyeket el sem foglaltak
  • J. D. Vance alelnök szerint Amerika kész felhagyni a közvetítéssel, ha marad a patthelyzet;
  • A Kreml szerint „sok technikai részletet kell megoldani és felszámolni a háború kiváltó okait”.

Ehhez képest Trump szerint „nagyon jól sikerült” a Putyinnal folytatott hétfői hívás, ahol az oroszok megígérték, hogy „azonnal tűzszüneti tárgyalásokat kezdenek” Ukrajnával. Putyin a maga részéről méltatta Trumpot, majd újságírók előtt nem arról beszélt, hogy mit fog tenni, hanem, hogy mit kell: „megtalálni a békéhez vezető leghatékonyabb utat” – kérdés, ez mennyi ideig tart el és hányan halnak meg addig.

A nyugati reakciók ezért csalódottak voltak. „Trump beszélgetései Putyinnal nem érnek semmit – függetlenül attól, mennyire élvezi őket” – írta a londoni Independent. A lap szerint azzal, hogy Putyin se nemet, se igent nem mond a 30-napos tűzszünetre, azzal „Trumpot ugratja”.

Az újság szerint ezt már Trump is felismerte és közösségi posztjaiban keménynek próbálja beállítani magát, de amikor összekapcsolják Putyinnal, „kudarcot vallanak a kísérletei, hogy ő diktáljon”.

A Trump által sokat bírált, liberális CNN szerint Putyin azt mutatta meg, hogy „mennyire nincs szüksége Trumpra” – mivel úgy értékelte a hívást, hogy Trump visszalépett a közvetítői szereptől, és azt mondta „tárgyaljon Moszkva és Kijev közvetlenül, ahogy csak ők tudnak”.

Trump üzletkötői képességeire itt nincs szükség, ő nem tud eladni semmit, Putyin nem akar vásárolni semmit – írja a médium, nem említve, hogy a Fehér Ház belengette Moszkvának a kereskedelmi kapcsolatok felújítását és az amerikai cégek visszatérését az orosz piacra.

Az orosz médiareakciók közt is felbukkant az, hogy Washington visszavesz a közvetítő szerepből: „az elnökök beszélgetése hisztériát váltott ki a ruszofóbok körében, akik szerint Trump elárulta Ukrajnát”. Ezt írta a Komszomolszkaja Pravda megjegyezve: „az amerikai semmilyen, hazánk elleni szankciót nem emlegetett”, viszont téma volt az üzlet. Azt is felvetette, hogy bár Zelenszkij ukrán elnök „rángatózó arccal és remegő ajkakkal” közölte, hogy ő is beszélt hétfőn, Trumppal, „de már nem meri bírálni”. Az orosz lap szerint éppenséggel ő „húzza az időt, nem akarja visszavonni a csapatait és nem akarja semlegesre változtatni országa státuszát”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Micsoda erőt mutatott ma a forint!

Micsoda erőt mutatott ma a forint!

A Grönland sorsát övező geopolitikai ellentétek miatt ismét kiéleződtek a vámháborús feszültségek az Amerikai Egyesült Államok és Európa között, ami a tőke- és pénzpiacokon is komoly változásokat indíthat el. Az elmúlt napokban több másik globális kockázat (költségvetések helyzete és infláció) is hirtelen a felszínre tört, az üzenetet pedig az amerikai és japán kötvénypiac közvetíti. A kockázatokra az amerikai és a japán eszközök eladásával reagáltak a befektetők, ami a dollár és a jen gyengülését okozta az euróval, illetve a régiós devizákkal szemben is. A piaci átrendeződésből főként az euró profitál, ami jelentős erősödésben van a többi vezető tartalékvaluta ellenében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×