Infostart.hu
eur:
387.44
usd:
333.62
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Aszaad Haszan es-Sibani szíriai külügyminiszter felszólal az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén a világszervezet New York-i székházában 2025. április 25-én.
Nyitókép: MTI/AP/Kena Betancur

Két ország kifizeti Szíria adósságát, komoly lehetőséget kap cserébe

Ritka ajándékot kapott a Bassár el-Aszad-rendszer és a polgárháború pusztítása után lábadozó Szíria. Két ország vállalta, hogy kifizeti adóssága egy részét, amivel viszont megerősödik a befolyása.

Tavaly december elején hihetetlen gyorsasággal omlott össze Bassár el-Aszad volt szíriai elnök rendszere. Helyét az egykori dzsihádista, mára a Nyugat felé szalonképesebb imázst mutató ellenzéki erők vették át, ahogy a megosztott és sokat szenvedett ország pénzügyeit – benne tartozásait – is. Az új, damaszkuszi vezetés most kapott egy ritka ajándékot: Szaúd-Arábia és Katar visszafizeti helyette a Világbank felé fennálló adósságát.

A két szunnita többségű öbölállam segédkezett az elsők között abban, hogy kivezessék Szíriát a diplomáciai elszigeteltségből. Ugyan az összeg külföldről nézve szerény – mindössze 15 millió amerikai dollár –, de a felszabaduló pénz segít abban, hogy a közalkalmazottak megkapják a fizetésüket és beinduljon az újjáépítés.

A gesztus azért lényeges, mert a tartozás rendezésével 14 év kihagyás után a Világbank felújíthatja szíriai programjait és támogatását, ami – egy szaúdi nyilatkozat szerint – elvezethet a gazdasági növekedést stimuláló reformokhoz. És azért is, mert

az Aszad-rendszer esküdt ellensége, Szaúd-Arábia tovább növelheti a befolyását az országban.

A polgárháború 13 éve alatt térdre rogyott a szíriai gazdaság:

  • a GDP 2010 és 2023 között 84 százalékkal zsugorodott a Világbank becslései szerint;
  • felpörgött az infláció és immár minden 10 szíriai közül 9 él szegénységben;
  • a háború kezdetén még 50 szíriai fontot kellett adni egy amerikai dollárért, tavaly decemberben már 15 ezret;
  • a helyzetet tovább rontották az országot a nemzetközi pénzügyi rendszertől elvágó szankciók, például egy 2020-as amerikai törvény.

A Valutaalap és Világbank tavaszi találkozói a Fehér Ház vámpolitikája miatt kerültek be a hírekbe. Szíria és a Közel-Kelet szempontjából viszont azért voltak lényegesek, mert több mint két évtizede először vett azokon részt az ország átmeneti kormányának pénzügyminisztere és nemzeti bankjának elnöke. Ez volt az új szíriai kormány képviselőjének első amerikai útja is, az ideiglenes kormányt adó egykori dzsihádisták ama törekvései részeként, hogy újjáépítsék Szíria diplomáciai kapcsolatait a nagyhatalmakkal és a nemzetközi intézményekkel.

Cserébe viszont a Valutaalap és a Világbank az értésükre adta, hogy helyre kell állítaniuk a nemzeti bankot és hiteles gazdasági adatokat kell szolgáltatniuk.

Az arab média nem nagyon tért ki arra, amit a The New York Times megírt: a volt lázadók vezette ideiglenes kormány még több gazdasági nehézséget hozott.

Az emberek rendszeresen sorban állnak a bankoknál, hogy kivegyék a pénzüket, megszüntettek sok állami szociális támogatást és közalkalmazottak tömegeit bocsátották el.

Mindemellett az Egyesült Államok – részben az új elnök, Ahmed es-Saraa dzsihádista múltja miatt – nem oldott fel minden szankciót.

A helyzet más szempontból is nehéz: a nemzetközi média nem verte nagy dobra, de márciusban az új rendszert támogató milíciák 1600 polgári lakost mészároltak le olyan szíriai tengerparti körzetekben, ahol a korábbi Aszad-rendszer gerincét adó alaviták élnek.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Nem sikerült a szépítés: mínuszban zárt Amerika

Nem sikerült a szépítés: mínuszban zárt Amerika

A tegnapi csúnya mínuszok után ma begyorsult az esés a tőzsdéken, miközben a befektetők továbbra is az iráni háború fejleményeit figyelik. Az ázsiai tőzsdék tovább estek miután Irán közölte, hogy lezárta a Hormuzi-szorost, a világ egy legforgalmasabb tengeri olajszállítási útvonalát, amelyen normális esetben napi 14 millió hordó kel át. Az események hatására az olajárak tovább emelkedtek, a gázár elszállt, a tőzsdék pedig jelentősen esnek, Európában 3-4 százalékos, az USA-ban pedig durván 1 százalékos mínuszokat lehetett látni az indexek szintjén. A magyar piac nagyot esett, itthon az OTP vezette a lejtmenetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×