Olaf Scholz már jó ideje ellenáll a felhívásoknak, hogy Németország szállítson Taurus rakétákat Ukrajnának, amelyekkel Kijev mélyen az orosz területen is csapásokat tudna végrehajtani, és ezt a véleményét szóvivője útján hétfőn is megismételte. Az előrehozott választásokat kiíró kancellár azzal érvel, hogy nem akarja hazáját és a NATO-t belerángatni egy közvetlen konfliktusba Moszkvával.

Nem így kihívója, a zöld párti, jelenlegi gazdasági miniszter, Robert Habeck, aki vasárnap azt mondta: ha ő győz februárban, mehetnek a Taurusok Ukrajnába. A Financial Times megjegyezte, hogy nemcsak a zöldek, hanem a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a liberális Szabaddemokraták (FDP) is pártolják a rakéták átadását.

Ezek a német gyártású fegyverek nagy mértékben feljavítanák Ukrajna képességét, hogy komolyabb károkat okozzon Oroszországban. Szakértők kiemelték, hogy úgynevezett „intelligens robbanófejekkel” vannak ellátva, amelyek maximalizálni tudják a hidakban, bunkerekben és más építményekben okozott kárt – miközben, több mint 500 km-re képesek elrepülni, azaz messzebb, mint a brit-francia Storm Shadow/Scalp rakéták.

Míg Scholz ellenáll, addig London és Párizs aktívan lobbizott Washingtonnál, hogy adjon zöld utat – egyrészt, hogy közös legyen a döntés, másrészt, mert a Storm Shadow/Scalp rendszer hatékony működéséhez amerikai részvételre is szükség van. Scholz számára szerencsétlen volt az időzítés, hogy a múlt hétvégén egyórás beszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amiért Zelenszkij ukrán elnök nyilvánosan és keményen megbírálta a választásokra készülő kancellárt.

A Kreml pedig ezek után döntött úgy, hogy vasárnap eddig példátlanul kiterjedt légicsapásokat indít az ukrán energiahálózat ellen.

Odaszúrt a német vezetőnek Andrzej Duda lengyel elnök is, aki szerint „sajnálatos”, hogy Berlin „nem csatlakozik” Párizshoz és Londonhoz, „akik igazodnak Washingtonhoz, hogy további rakétákkal segítsék Ukrajnát abban, hogy megvédje magát”.

Josep Borrell, az EU jelenlegi külügyi főfelelőse hétfőn azt mondta: reméli, hogy további Uniós tagállamok követik az amerikai döntést, hogy szabad oroszországi célpontokra csapást mérni. „Ukrajnának lehetővé kell tenni, hogy a fegyvereinkkel nemcsak a nyilakat, de az íjászokat is célba vegye” – mondta. Annalena Baerbock zölpárti német külügyminiszter – Kijev egyik leghatározottabb támogatója – szerint: „az önvédelem azt jelenti, hogy nem vársz, amíg rakéták csapódnak egy gyerekkórházba, hanem már a kilövés helyszínén megakadályozod a terrort”.

Szakértők ugyanakkor kétségbe vonják, hogy az irányváltást hozó amerikai Trump-kormányzat beiktatásáig Ukrajna az új jogosítványok birtokában is fordítani tud a helyzeten. Trump szövetségesei szerint Biden döntése „egy vadonatúj háborút indít”. Maga Donald Trump és külügyminiszter-jelöltje, Marco Rubio szenátor viszont nem sietett a kommentárral.