Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Hszi Csin-ping kínai elnököt köszöntő emberek kínai zászlókat lengetnek Hongkongban 2022. július 1-jén. Hszi Csin-pin John Lee új hongkongi kormányzó beiktatási ünnepségére érkezett Hongkongba. A brit koronagyarmat 1997-ben július 1-jén került vissza különleges közigazgatási övezetként Kína fennhatósága alá.
Nyitókép: Hongkong, 2022. július 1.

Német gyökerű, kacsázó fegyverinnovációval állt elő Kína

Komolyan nőhet a kínai hiperszonikus fegyverek ütőereje egy új tudományos fejlesztés nyomán. Kínai kutatók új repülési módszert dolgoztak ki, amely egyharmadával növeli az ilyen fegyverek hatótávját – állítja egy hongkongi lap.

Az úgynevezett hiperszonikus siklójárművekkel (HGV) kísérletező kínai tudósok „kacsázó” módszerrel akarják növelni a csapásmérő fegyverek hatótávját. Ez azt jelenti, hogy a hangsebesség akár 15-szörösével haladó hiperszonikus eszköz ki-be pattog az Föld atmoszférájába, hasonlóan a víz felületén pattogó kacsakőhöz. Mindennek az

alapja egy olyan hajtómű, amely többszöri „gyújtásra” alkalmas.

A hiperszonikus siklórakéták a kilövés után is képesek manőverezni, ráadásul a hangsebességnél jóval gyorsabban haladva.

A „kacsázó módszerrel” egyharmadával nőhet meg az ilyen eszközök hatótávja, ami azt jelenti, hogy nem csak regionális konfliktusokban, hanem világszerte be tudják venni – írta a South China Morning Post című hongkongi lap.

„Ezeknek, az új generációs fegyvereknek nagy előnyeik vannak: a hatótáv, a manőverezés és a kiszámíthatalanság” – írta Jong Enmi egy kínai tudományos szaklapban megjelent tanulmányában.

Az újság szerint Jong fejlesztői csapatában 30 év az átlagéletkor és a „kínai rakétatechnológia atyja”, Csien Hszüe-szen álmait próbálják meghaladni. Csien még az 1940-es években állt elő hiperszonikus siklógépek elképzelésével. Az ötlet szerint egy rakéta repíti a siklót a földi atmoszférán túl, amely aztán meghajtás nélkül tér vissza. A felhajtóerő miatt több ezer kilométerre tud repülni, akár a hangsebesség hétszeresével. Jelenleg az összes kínai hiperszonikus siklóeszközt az úgynevezett Csien Hszüe-szen röppálya alapján tervezték meg.

Közelmúltbeli hadgyakorlatok arra utaltak, hogy a kínai hadsereg a Góbi-sivatagból fellőtt rakétákkal amerikai repülőgép-hordozókat és támaszpontokat lenne képes megsemmisíteni a Dél-kínai-tengeren.

A radikálisabb „kacsakő” technológiát 1941-ben a náci Németországnak dolgozó osztrák tudós, Eugen Sänger dolgozta ki.

Az általa tervezett „Ezüstmadarat” elképzelései szerint Németországból bocsátották volna fel, New York-ra tudott volna bombákat dobni, majd az akkor japán kézen lévő szigeteken szállt volna le a Csendes-óceánon. Az elképzelés azonban – eddig – csak papíron létezett. A hongkongi lap szerint a kínaiak már kipróbálták az úgynevezett Sänger-röppályát a Holdról visszatérő űreszközök Földre szállítása során.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiderült, ki lesz a Tisza két új képviselője az Európai Parlamentben

Kiderült, ki lesz a Tisza két új képviselője az Európai Parlamentben

„A Tisza Bogdán Csabát és Weisz Viktort jelöli európai parlamenti képviselőnek Tarr Zoltán és az én megüresedett helyemre. A Tisza EP-delegációját a jövőben Lakos Eszter vezeti” – közölte Magyar Péter miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Rohamosan fogy a pénz, és az a rendszer dőlhet be, amitől eddig a világ stabilitását vártuk

Rohamosan fogy a pénz, és az a rendszer dőlhet be, amitől eddig a világ stabilitását vártuk

A fejlesztési együttműködésnek egy egyszerre szűkülő forrásokkal, geopolitikai feszültségekkel, adósságválságokkal és rekordmagas humanitárius szükségletekkel terhelt világban kell újra meghatároznia saját szerepét – ez volt az OECD párizsi konferenciájának egyik fő üzenete. A globális fejlesztési együttműködések jövője egyre kevésbé írható le a hagyományos donor–kedvezményezett logikával: a partnerországok nagyobb beleszólást kérnek, a globális Dél alternatív intézményi és finanszírozási útvonalakat épít, a donorországokban pedig erősebb politikai igazolásra van szükség. A fejlesztési rendszer jövője így azon múlik, hogy a szereplők képesek-e kevesebb pénzből világosabb célokra, mérhetőbb hatással, jobban összehangoltan és a partnerországok saját prioritásaihoz közelebb működni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×