eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Ukrainian refugee family waiting for train in station, Ukrainian war concept.
Nyitókép: Getty Images

Egyre kevesebb ukrán menekült akar hazatérni Csehországból

Egyre kevesebben vannak azok a Csehországban élő ukrán menekültek, akik visszatérnének hazájukba, ha azt a körülmények már lehetővé tennék. Míg 2022-ben az ukrán menekültek 75 százaléka szeretett volna hazatérni, 2023-ban már csak az ötven százalékuk.

A prágai Károly Egyetem szakemberei által készített felmérés szerint a Csehországba menekült ukránok tizenöt százaléka biztosan visszatérne hazájába, amint azt a körülmények lehetővé tennék, míg 35 százalékuk azt válaszolta, hogy inkább hazamenne, mint nem. A Lidové Noviny című lapban ismertetett kutatás eredményei 2023-ra vonatkoznak, valószínűsíthető, hogy idén tovább csökken azok aránya, akik visszavágynak a háború dúlta Ukrajnába.

Lakosságarányosan Csehországban a legmagasabb az ukrán menekültek száma Európában,

jelenleg csaknem 365 ezer ukrán menekült él az országban.

Az érintettek 89 százaléka nem ért egyet azzal az elképzeléssel, hogy a háború befejezése után kötelezően el kellene hagyniuk Csehországot, és vissza kellene térniük Ukrajnába. Ezt az elképzelést csak a megkérdezettek tizenegy százaléka helyesli.

A menekültek 56 százalékának stabil munkahelye van, ám a felmérést végző szociológusok szerint komoly probléma, hogy

a munkaadók gyakran kizsákmányolják az ukrán menekülteket, akik alacsonyabb fizetést kapnak, nehezebb körülmények között és többet dolgoznak, mint a hazai alkalmazottak.

A megkérdezett menekültek mintegy fele azt is elmondta: családja otthon, Ukrajnában élő része elvárja, hogy hazatérjen.

Senki sem tudja, mikor lesz béke Ukrajnában, és azt sem, hogy a hazavágyók valóban hazatérnek-e. Petr Pavel cseh államfő azonban már arról beszél, hogy Oroszország és Kína aktív részvétele nélkül nem hozhatnak semmiféle eredményt a béketárgyalások Ukrajnáról.

A köztársasági elnök az állami hírügynökségnek adott interjúban úgy fogalmazott, Kínának nagyobb felelősséget kellene vállalnia a világban zajló konfliktusok békés rendezéséért, mégpedig az elfogadott nemzetközi szabályok szerint, és nem a szerint, hogy ki rendelkezik nagyobb hadsereggel vagy erősebb gazdasággal.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július közepén beszélt első ízben arról, hogy a béketárgyalásokon az oroszoknak is részt kellene venniük. „Hogy ez mennyire reális, azt a következő hónapok fogják megmutatni. De erre mindenképpen szükség van” – nyilatkozott Petr Pavel.

Hozzátette: a tárgyalásoknak akkor nem lenne értelmük, ha Oroszország nem változtatna eddigi hozzáállásán, mert korábban csak kapitulációs feltételeket terjesztett elő.

„Oroszország és Kína nélkül azonban a tárgyalóasztalnál valóban lehetetlen eredményt elérni”

– jegyezte meg a cseh államfő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

Az elmúlt években a munkaerő-piaci aktivitást jelentős részben növelte a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, évente ugyanis körülbelül 15 ezer olyan friss nyugdíjas van, aki az ellátása mellett tovább dolgozik – mondta az InfoRádióban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese. A VOSZ támogatja azt, hogy minél többen – erejüktől függően – akár csak heti két napban dolgozzanak nyugdíj mellett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×