Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Ukrainian refugee family waiting for train in station, Ukrainian war concept.
Nyitókép: Getty Images

Egyre kevesebb ukrán menekült akar hazatérni Csehországból

Egyre kevesebben vannak azok a Csehországban élő ukrán menekültek, akik visszatérnének hazájukba, ha azt a körülmények már lehetővé tennék. Míg 2022-ben az ukrán menekültek 75 százaléka szeretett volna hazatérni, 2023-ban már csak az ötven százalékuk.

A prágai Károly Egyetem szakemberei által készített felmérés szerint a Csehországba menekült ukránok tizenöt százaléka biztosan visszatérne hazájába, amint azt a körülmények lehetővé tennék, míg 35 százalékuk azt válaszolta, hogy inkább hazamenne, mint nem. A Lidové Noviny című lapban ismertetett kutatás eredményei 2023-ra vonatkoznak, valószínűsíthető, hogy idén tovább csökken azok aránya, akik visszavágynak a háború dúlta Ukrajnába.

Lakosságarányosan Csehországban a legmagasabb az ukrán menekültek száma Európában,

jelenleg csaknem 365 ezer ukrán menekült él az országban.

Az érintettek 89 százaléka nem ért egyet azzal az elképzeléssel, hogy a háború befejezése után kötelezően el kellene hagyniuk Csehországot, és vissza kellene térniük Ukrajnába. Ezt az elképzelést csak a megkérdezettek tizenegy százaléka helyesli.

A menekültek 56 százalékának stabil munkahelye van, ám a felmérést végző szociológusok szerint komoly probléma, hogy

a munkaadók gyakran kizsákmányolják az ukrán menekülteket, akik alacsonyabb fizetést kapnak, nehezebb körülmények között és többet dolgoznak, mint a hazai alkalmazottak.

A megkérdezett menekültek mintegy fele azt is elmondta: családja otthon, Ukrajnában élő része elvárja, hogy hazatérjen.

Senki sem tudja, mikor lesz béke Ukrajnában, és azt sem, hogy a hazavágyók valóban hazatérnek-e. Petr Pavel cseh államfő azonban már arról beszél, hogy Oroszország és Kína aktív részvétele nélkül nem hozhatnak semmiféle eredményt a béketárgyalások Ukrajnáról.

A köztársasági elnök az állami hírügynökségnek adott interjúban úgy fogalmazott, Kínának nagyobb felelősséget kellene vállalnia a világban zajló konfliktusok békés rendezéséért, mégpedig az elfogadott nemzetközi szabályok szerint, és nem a szerint, hogy ki rendelkezik nagyobb hadsereggel vagy erősebb gazdasággal.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július közepén beszélt első ízben arról, hogy a béketárgyalásokon az oroszoknak is részt kellene venniük. „Hogy ez mennyire reális, azt a következő hónapok fogják megmutatni. De erre mindenképpen szükség van” – nyilatkozott Petr Pavel.

Hozzátette: a tárgyalásoknak akkor nem lenne értelmük, ha Oroszország nem változtatna eddigi hozzáállásán, mert korábban csak kapitulációs feltételeket terjesztett elő.

„Oroszország és Kína nélkül azonban a tárgyalóasztalnál valóban lehetetlen eredményt elérni”

– jegyezte meg a cseh államfő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×