Magyarország pozíciója a stabil vezetékes importnak köszönhetően rövid távon kedvezőbb, de a nemzetközi piaci folyamatok alól a hazai gazdaság sem tudja függetleníteni magát – olvasható a telex.hu cikkében.
Az Európai Unió gáztárolóinak töltöttsége május végén mindössze 39 százalékon állt, ami elmarad az elmúlt évek átlagától,
Németországban pedig a készletszintek és a betárolás üteme egyaránt a tízéves szezonális minimum alatt alakul.
A jelenlegi helyzet kialakulásában szerepet játszott, hogy az EU korábban 90-ről 80 százalékra csökkentette a kötelező fűtési szezon előtti töltöttségi célt az árak mérséklése érdekében, a téli extrém hideg hullám azonban a vártnál sokkal gyorsabban merítette ki a tartalékokat.
Globális ellátási sokk a Hormuzi-szoros lezárása miatt
A piaci várakozásokat alapjaiban írta felül a közel-keleti konfliktus, amelynek következtében Irán lezárta a Hormuzi-szorost. Ez a lépés blokkolja Katar teljes LNG-exportját, ami a globális cseppfolyósítottgáz-kínálat mintegy ötödét – havi 9–10 milliárd köbmétert – jelenti. Ez a kiesés havonta megközelíti a teljes magyar éves fogyasztást, vagy az uniós összkapacitás tíz százalékát.
Mivel a Perzsa-öbölből kieső mennyiségért az észak-európai és a tárolókapacitásokkal alig rendelkező ázsiai vevők között éles árverseny alakult ki, a holland gáztőzsdén (TTF) a jegyzések tartósan a 40–50 euró/megawattóra közötti sávba emelkedtek,
egyes napokon a 60 eurót is meghaladva.
A helyzetet nehezíti a határidős piac szerkezete (backwardation) is, ahol a nyári árak magasabbak a téli kontraktusoknál, így a kereskedők piaci alapon, állami szerepvállalás nélkül nem tudják gazdaságosan lefedezni a betárolás költségeit.
Mentőöv a Török Áramlat, de a kockázatok magasak
Magyarországon a főszezoni betárolás az uniós átlagnál kedvezőbb, 33 százalékos szintről indult. A hazai ellátásbiztonság kulcsa, hogy a gázimport döntő többsége nem a zavarokkal küzdő LNG-piacról, hanem vezetéken keresztül,
a Török Áramlaton érkezik az országba.
A betárolás üteme így megfelel a sokéves átlagnak, és az ország jó eséllyel elérheti a 80–90 százalék feletti biztonsági szintet az őszre. Magyarország ráadásul kiemelkedő, az éves fogyasztás 70 százalékát elérő fajlagos tárolókapacitással bír, ami békeidőben a szomszédos országok kisegítését is lehetővé teszi, ám a déli vezeték esetleges sérülése vagy támadása azonnali ellátási krízist okozna.
Energetikai elemzések szerint a piac túl korán árazza a megnyugvást: a Hormuzi-szoros egy esetleges békemegállapodás után is legkorábban harminc nap múlva, az aknamentesítést követően nyílhatna meg, a szállítási láncok fizikai tehetetlensége miatt pedig a kínálat normalizálódása hónapokat csúszna. Az Equinor becslése alapján a konfliktus elhúzódása esetén az európai tárolók szintje a kritikus 70–75 százalékos sávba eshet vissza, ami a téli hónapokban 60–75 euró/megawattóra közötti gázárakat és kényszerű ipari fogyasztáscsökkentést vonna maga után.
Mivel az európai villamosenergia-árak szorosan kötődnek a földgázéhoz, a felpattanó energiaárak gyorsan megjelenhetnek az inflációban és a lakossági várakozásokban is, a szerkezeti piaci konszolidáció pedig legkorábban 2027-ben kezdődhet meg az új amerikai kapacitások belépésével.





