Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Immigrants walking before sunset
Nyitókép: Jasmin Merdan/Getty Images

Ukrajnai menekültek - Aki Csehországig eljut, már aligha akar hazamenni

A Lidové Noviny című lap pénteki és szombati kiadásában ismertetett eredmények szerint míg 2022-ben az ukrán menekültek 75 százaléka nyilatkozta azt, hogy amint engedik a körülmények, visszatér hazájába, 2023-ban már csak 50 százalék ment volna vissza.

Folyamatosan csökken a Csehországban élő ukrán menekültek hazatérési kedve - derült ki abból a felmérésből, amelyet a prágai Károly Egyetem szakemberei készítettek.

A Lidové Noviny című lap pénteki és szombati kiadásában ismertetett eredmények szerint míg 2022-ben az ukrán menekültek 75 százaléka nyilatkozta azt, hogy amint engedik a körülmények, visszatér hazájába, 2023-ban már csak 50 százalék ment volna vissza. A megkérdezettek 15 százaléka biztosan vissza akar térni, míg 35 százalék inkább igen, mint nem. Valószínűsíthető, hogy 2024-ben ez az arány tovább csökken - mutatnak rá a kutatók.

Jelenleg mintegy 365 ezer ukrán menekült él Csehországban, ahol lakosságarányosan a legmagasabb a menekültek száma Európában.

A felmérésben megkérdezettek 89 százaléka nem ért egyet azzal az elképzeléssel, hogy az ukrajnai háború befejezése után kötelezően el kellene hagyniuk Csehországot és vissza kellene térniük Ukrajnába. Ezzel az elképzeléssel csak 11 százalék értett egyet.

A menekültek 56 százalékának stabil munkahelye van, 21 százalékuk pedig csak időszakosan dolgozik, illetve munkanélküli, míg 18 százalékot a gyermekek és az idősek tesznek ki.

Az ukránok 28 százaléka elégedett munkahelyével, s nem kíván változtatni, 31 százalék dolgozik, de elégedetlen, és szívesen cserélne munkahelyet. A menekültek 77 százalékának az a véleménye, hogy az ukránoknak aránylag nehéz képzettségüknek megfelelő munkát találni. Itt a legnagyobb akadályt a cseh nyelvismeret hiánya okozza.

A szociológusok szerint komoly probléma az is, hogy a munkaadók gyakran kizsákmányolják a ukrán menekülteket, akik alacsonyabb fizetést kapnak, s nehezebb körülmények között és többet dolgoznak, mint a hazai alkalmazottak. A felmérésben ezt a megkérdezettek 26 százaléka ismerte el, de a szociológusok becslése szerint ez a probléma a dolgozó ukránok mintegy 40-59 százalékát érintheti.

Jakub Augusta, a munkaügyi és népjóléti minisztérium szóvivője a lapnak azt mondta, hogy a hivatalok tudnak a problémáról. A munkaügyi ellenőrök tavaly mintegy 8500 személy helyzetét ellenőrizték le, s 24,2 millió korona büntetést róttak ki a munkaadókra - mutatott rá a szóvivő.

A megkérdezett menekültek mintegy fele azt is elmondta: családja otthon, Ukrajnában élő része elvárja, hogy hazatérjen. Az ukrán menekültek hazatéréséhez a cseh állam az idei év elejétől anyagi támogatást is ad, például megtéríti a hazautazás költségeinek egy részét. A Lidové Noviny szerint eddig csaknem félezer menekült élt a lehetőséggel.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×