Infostart.hu
eur:
377.83
usd:
317.12
bux:
130687.27
2026. február 10. kedd Elvira
Izraeli katonák a határon átlépve a gázai Sudzsajja negyed felé tartanak Dél-Izraelből 2023. december 21-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Elemzők: új taktikára válthat át a kivonulással Izrael

Izrael hirtelen szinte összes katonáját visszavonta a Gázai Övezet déli részéről. A kormány szerint azonban ez nem jelenti a háború végét. Közben magában Izraelben több tízezren tüntettek a túszok szabadságához vezető alkut és a kabinet távozását követelve.

Izrael csak egyetlen katonai dandárt hagyott a Gázai övezetben, amely a területet félbevágó, kelet-nyugati, úgynevezett Necarím-folyosót védi – írta a Times of Israel című lap.

A lépés hat hónappal a Dél-Izrael ellen elkövetett sokkoló és brutális Hamász-terrortámadás után történt. A több, mint 1100 halottat követelő akció – melynek során sokakat módszeresen gyilkoltak le – kiváltotta Izrael kemény gázai ellencsapását, amelyben nagyságrendekkel több palesztin polgári lakos halt meg – a Hamász erősen vitatott adatai szerint több, mint 33 ezer.

A féléves megemlékezés idejére Izraelben több tömegtüntetést is szerveztek, és különböző városokban összesen százezresre becsült tömegek követelték, hogy a kormány fő fókusza ne a háború, hanem az elrabolt izraeli túszok szabadon engedését célzó tárgyalások legyenek. Közben sok tüntető Benjamin Netanjahu miniszterelnök távozását is követelte.

Kommentátorok szerint a külvilág számára váratlan dél-gázai csapatkivonásnak köze van izraeli túszok elengedéséről szóló tárgyalásokhoz. Egy magas rangú izraeli kormányilletékes azt mondta a Sky Newsnak, hogy „Izrael kétségbeesetten vágyik egy tűzszüneti alkura”.

A forrás megjegyezte, hogy a hét, többségében külföldi segélymunkás izraeli drónokról kilőtt rakétákkal való megölése „mindent megváltoztatott”.

A csapatkivonás hivatalos magyarázata azonban más: Joav Gallant izraeli védelmi miniszter azt mondta: azért vonták ki a csapatokat vasárnap, hogy pihentessék és felkészítsék őket „jövőbeli missziókra” – köztük az övezet legdélibb részén fekvő Rafah város ellen.

Ezt a déli sávot – a nemzetközi bírálatok és Washington figyelmeztetései hatására is – Izrael még nem próbálta meg elfoglalni. pedig állításai szerint ide vonult vissza az október 7-i akciót végrehajtó Hamász vezetése.

Gallant miniszter megjegyzésével azt sugallta, hogy Izraelnek nem kell katonailag folyamatosan jelen lennie a Gázai övezet teljes területén, mivel nem adott magyarázatot arra, hogy miért nem cserélik le friss erőkkel a kivont egységeket.

Az erőket például Hán Júnisz városból is kivonják, ahol izraeli illetékesek szerint „véget értek a műveletek és már nincs mit csinálni”. Hán Junisz kiürítése azonban terület feladását jelenti és a Sky elemzése szerint egyre kevésbé valószínű ezután a nagyszabású hadművelet Rafah ellen.

A Hamász vezetése eddig az egész övezetből történő, teljes izraeli csapatkivonást követelt, és most felmerül a kérdés, hogy ez a korlátozott kivonulás elegendő lehet-e egy alkuhoz. Az elemzés szerint az izraeliek most új taktikára válthatnak át: célzott csapásokat hajthatnak majd végre, konkrét hírszerzési információk alapján, a folyamatos jelenlét helyett.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Bár Kína kezdetben tárgyalásos úton próbálta rendezni az amerikai védővámok kérdését, mostanra beleállt a problémába, és megmutatta: az Egyesült Államoknak nagyobb szüksége van a kínai termékekre – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kínának egy közepesen erős Oroszország az érdeke, amely sok szempontból Pekingtől függ.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×