Úgy tűnik, a Davosi Világgazdasági Fórum a nagy bejelentések színpada. Fejszál bin Farhan herceg, Szaúd-Arábia külügyminisztere arról beszélt, hogy országa elismerheti Izrael államot, ha az rendezi a palesztin kérdést.

"Egyetértünk azzal, hogy a regionális béke magában foglalja a békét Izrael számára, de ez csak a palesztinok békéjén keresztül, egy palesztin államon keresztül valósulhat meg" – idézte az illetékes szavait a Reuters.

A szaúdi herceg erről egy panelbeszélgetésen szólt. Arra a kérdésre, hogy Szaúd-Arábia akkor egy szélesebb körű politikai megállapodás részeként elismerné-e Izraelt, azt mondta: "Természetesen."

Izrael az úgynevezett Ábrahám-megállapodások keretében már egy sor arab országgal rendezte viszonyát, de a főnyeremény a szaúdiakkal felvett diplomáciai viszony lenne. Ez már a levegőben volt a Hamász brutális, október 7-i terrortámadása és mészárlása előtt, de Izrael több mint 24 ezer palesztin halottal járó, Gáza ellen indított offenzívája nyomán a szaúdiak behúzták a kéziféket.

Fejszál herceg úgy fogalmazott, hogy a regionális béke biztosítása a palesztin állam létrehozása révén

"olyasmi, amin valóban dolgozunk az amerikai kormányzattal, és ez még inkább releváns a Gázai övezet kontextusában".

A szunnita muzulmán királyság az arab világ legerősebb országa, amely az iszlám legszentebb helyeinek ad otthont és ezért világszerte jelentős vallási befolyással bír.

Két forrás a Reutersnek elmondta, hogy némileg késnének az Egyesült Államok által támogatott tárgyalások a szaúdi-izraeli kapcsolatok normalizálásáról. A szaúdiak pedig azt kulcsfontosságú lépésnek tartják, hogy cserébe egy nagyon áhított védelmi szerződést köthessenek az Egyesült Államokkal – ami az ő számukra lenne főnyeremény.

Október 7-e előtt, amikor az Irán által támogatott Hamász terroristái támadást indítottak Izrael déli részén, mind az izraeli, mind a szaúdi vezetők jelezték, hogy folyamatosan haladnak a diplomáciai kapcsolatok felvétele felé.

Az alku átformálhatta volna a Közel-Keletet.

A palesztinok önálló államot akarnak az 1967-es háborúban Izrael által elfoglalt területeken, és Kelet-Jeruzsálemet akarják fővárosuknak. Ehhez a célhoz nagyon közel álltak Bill Clinton amerikai elnök kormányzása idején, amikor Jasszer Arafat palesztin vezető nemet mondott az Izrael által felajánlott hasonló lehetőségre. Az azóta hatalomra került Benjamin Netanjahu alatt Izrael kiterjesztette a ciszjordániai zsidó telepeket és saját, örök és oszthatatlan fővárosaként emlegeti Jeruzsálemet. Így az Egyesült Államok által támogatott tárgyalások izraeli-palesztin tárgyalások több mint egy évtizede megrekedtek.

A megbékélés akadályai között említik a megszállt területeken való izraeli terjeszkedést, valamint a Nyugat által támogatott, de korrupcióval vádolt Palesztin Hatóság és az Izraellel való együttélést elutasító Hamász közötti viszályt.

A háború szélesebb körű regionális instabilitástól való félelmet is keltett, mivel Izraelt kezdte lőni a libanoni Hezbollah, a szintén Iránnal szövetséges húszik pedig a Vörös-tengeren intéznek támadásokat teherszállító hajók ellen.