Infostart.hu
eur:
365.3
usd:
324.71
bux:
143326.2
2026. október 22. csütörtök Előd
UNSPECIFIED, YEMEN - JANUARY 23: (----EDITORIAL USE ONLY  MANDATORY CREDIT -  USCENTCOM / HANDOUT - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS----) U.S. Central Command forces alongside UK Armed Forces, and with the support from Australia, Bahrain, Canada, and the Netherlands, conducts strikes on 8 Houthi targets in Iranian-backed Houthi areas of Yemen, on January 23, 2024. (Photo by CENTCOM / Handout/Anadolu via Getty Images)
Nyitókép: CENTCOM / Handout/Anadolu via Getty Images

Hat ország közreműködésével támadtak a húszikra az éjjel

Újabb közös akciót hajtott végre a brit és az amerikai légierő a jemeni húszi lázadók katonai létesítményei ellen - jelentette be hétfő éjjel a londoni védelmi minisztérium. A kedd hajnalban ismertetett részletesebb közös közlemény szerint, amelyet Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Hollandia, Ausztrália, Kanada és Bahrein adott ki. A légicsapásoknak nyolc célpontjuk volt.

Grant Shapps brit védelmi miniszter külön közzétett személyes tájékoztatójában önvédelmi akciónak nevezte a fellépést. Mint írta, a húszi lázadók által a vörös-tengeri hajózás ellen elkövetett sorozatos támadások továbbra is veszélyeztetik a hajózó személyzetek tagjainak életét, és a hajóforgalomban okozott fennakadás tűrhetetlen költségekkel terheli az egész világgazdaságot. A közös fellépés újabb csapást mért a húszik egyébként is korlátozott fegyverkészleteire és a világkereskedelmet fenyegető támadó képességeikre.

A londoni védelmi tárca külön ismertetett tájékoztatása szerint a légitámadásban a brit királyi légierő (RAF) négy Typhoon FGR4 harci repülőgépe és két Voyager légi üzemanyag-utántöltő repülőgépe vett részt. A brit gépek Paveway IV típusú precíziós irányított bombákkal támadtak két húszi katonai létesítményt a jemeni főváros, Szanaa repülőtere közelében.

A Pentagon közlése szerint az amerikai harci gépek az Eisenhower repülőgép-hordozóról szálltak fel.

A brit védelmi minisztérium hangsúlyozta, hogy a légicsapások tervezését nagyon szigorú elemzés egészítette ki a civil lakosságot érintő kockázatok minimalizálása végett, és e kockázatokat még tovább csökkentette, hogy a műveletet éjszaka hajtották végre.

A brit, az amerikai, a holland, az ausztrál, a kanadai és a bahreini kormány kedd hajnali közös közleménye szerint az akciónak

összesen nyolc célpontja volt; ezek között mindenekelőtt "a húszik rakétatámadási és légi felderítő képességeihez kötődő" föld alatti tárolók és egyéb katonai létesítmények szerepeltek.

A londoni védelmi tárca tájékoztatásában is szerepel, hogy a hétfő éjjeli brit-amerikai akcióhoz Ausztrália, Kanada, Bahrein és Hollandia nyújtott támogatást, de e segítség mibenlétét a minisztérium nem részletezte.

A közlemény szerint a húszik november óta "harmincnál több" támadást hajtottak végre a nemzetközi hajózás ellen a jemeni partok előtt.

Nem sokkal az akcióról szóló közlemények ismertetése előtt a Downing Street bejelentette: Rishi Sunak brit kormányfő és Joe Biden amerikai elnök telefonon tárgyalt egymással, és megállapodtak abban, hogy a két ország a nemzetközi partnerekkel együttműködve folytatja erőfeszítéseit a húszik által a vörös-tengeri hajózás ellen elkövetett támadások megakadályozása, a támadók elrettentése érdekében.

A brit és az amerikai légierő legutóbb január 11-én támadta együttes akció keretében a húszik jemeni katonai létesítményeit.

A közös brit-amerikai műveletek előzményeként az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók számos drón- és rakétatámadást intéztek a Vörös-tengeren közlekedő - szerintük Izrael felé tartó vagy Izraelt védő - kereskedelmi és hadihajók ellen azóta, hogy Izrael hadműveleteket kezdett a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet katonai és politikai gépezetének felszámolására.

Az izraeli hadműveletek azután kezdődtek, hogy a Hamász tavaly október 7-én Izrael déli térségében példátlan terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsérültek.

Címlapról ajánljuk

Matolcsy György őrizetbe vétele után körözik Matolcsy Ádámot, a fiát is

Miután őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét, a fia, Matolcsy Ádám is feltűnt a rendőrség körözési listáján. Az ügyészség korábban közölte: szerdán két embert vett őrizetbe a főügyészség, és két ember ellen nemzetközi elfogatóparancs kiadását indítványozta. Előzőleg gyanúsítottként hallgatták ki Matolcsy Györgyöt és bűntársait. A letartóztatásról várhatóan pénteken dönt a bíróság.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
Megfázott a forint

Megfázott a forint

Kora délutánra 365,7-ig gyengült szerdán a forint az euróval szemben, a dollár pedig 326 forintra, így a magyar deviza a kedd reggeli 362,4-es szint óta szinte megállás nélkül veszített értékéből. Igaz, délután óta a gyengülés megállt, de fordulat nem következett be, enyhe mínuszban oldalazik a forint. A hazai fizetőeszközre nehezedő nyomást egyszerre fűti a romló nemzetközi hangulat – a francia tízéves hozam 24 éves csúcsra, 5 százalékra ugrott, emelkednek az amerikai hozamok, és újra drágul az olaj és a gáz – és a költségvetés bejelentése utáni piaci átpozicionálás. Közben Kármán András pénzügyminiszter Reutersnek adott interjút: a tárcavezető akár 2032-es euróbevezetésről beszélt, az ERM-2-be lépéssel kapcsolatban azonban óvatosan fogalmazott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×