Infostart.hu
eur:
366.56
usd:
327.32
bux:
0
2026. október 23. péntek Gyöngyi
Nyitókép: Pixabay.com

Svédország készül a háborúra - nagyobb ellenállóképességet kell mutatni a vezérkari főnök szerint

Svédország hamarosan „háborús helyzetbe kerülhet” és nagyobb ellenállóképességet kell mutatni – ez a megdöbbentő figyelmeztetés hangzott el a svéd vezérkari főnök és a polgári védelmi miniszter szájából is. Stockholm az ukrajnai háború hatására döntött úgy, hogy semlegességét feladva belép a NATO-ba.

A Fekete Rák című, tavalyi svéd film Noomi Rapace és Dar Salim főszereplésével egy olyan apokaliptikus jövőt vázol fel, amikor Svédország ismeretlen megszállókkal küzd.

A potenciális jelölt erre az Ukrajnába behatolt Oroszország, és most magas rangú biztonsági illetékesek arra figyelmeztettek, hogy egy ilyen forgatókönyv nem a fikció világába tartozik.

Carl-Oskar Bohlin polgári védelmi miniszter és Micael Bydén katonai főparancsnok is egyetért abban, hogy az ország hamarosan akár háborúban is találhatja magát.

Ezért az ellenállóképesség fokozására sürgették honfitársaikat, benne a civil lakosságot is.

Az illetékesek erről egy konferencián beszéltek. Az ukrajnai háború kirobbanása után Svédország – évtizedes semlegességét feladva – tavaly felvételt kért a NATO-ba, amit csak a török és a magyar parlament elhúzódott ratifikációja késleltet.

Bár a szövetség – amelynek katonái már korábban is gyakorlatoztak a fegyverexportőr Svédország fegyveres erejével – gyorsan kooptálható országnak tartja a skandináv államot, a most megszólalt két vezető szerint többet kell tenni a védelemért.

Bohlin miniszter aggódik, hogy a svéd polgári védelmi rendszer modernizációja lassan halad. Arra sürgetett mindenkit – a menedzserektől kezdve a helyi önkormányzati képviselőkön át az egyszerű polgárokig – hogy lépjenek.

„Már előttem is sokan mondták, de kihasználva a hivatal tekintélyét hadd ismételjem meg: Svédországban háború lehet”

– idézte szavait az Euractiv. Ennek a felismerését gyakorlati tettekre kell fordítani – tette hozzá. Példaként hozta fel Ukrajnát, amely szerinte „totális ellenállóképességet mutatott” az orosz invázió kezdetén.

„Ilyen erőfeszítést akkor lehet gyorsan megtenni, ha az emberek nagy többsége tudatában van a helyzetnek és annak, hogy mi a tét” – mondta. Ezt kommentálva Micael Bydén svéd főparancsok azt mondta: egyetért a miniszterrel.

„Egyéni szinten, mentálisan fel kell készülnie” – üzente a polgároknak. „Ez egy nagyon komoly helyzet” – mondta, hozzátéve: a miniszter teljesen egyértelműen fogalmazott és a szavak helyett most tettek kellenek. A főparancsnok szerint az utóbbi idők befektetései nyomán „sokkal erősebb” az ország védelme, de

„minél hamarabb lesz teljes jogú NATO-tag, annál jobb”

– tette hozzá.

Oroszország az utóbbi évszázadokban ötször vívott háborút Svédországgal, az 1700-as évek elején épp a mai Ukrajna területén. I. Péter orosz cár a Poltavai csatában – a korábbi rossz hadiszerencsét megfordítva - győzelmet aratott a svéd és hozzájuk átállt zaporizsjei kozák erők felett. XII. Károly katasztrofális veresége véget vetett Svédország birodalmi ambícióinak.

Svédországban a parlament védelmi bizottsága már öt évvel ezelőtt lehetőségként írta le az orosz támadást, majd egy nyári törvényhozási jelentésben szintén megemlítették. Ekkorra a sokáig szintén semleges, szomszédos Finnország már NATO-taggá vált.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Szabadság hídnál tart a Zászlómenet – percről percre az október 23-i eseményekről

A Szabadság hídnál tart a Zászlómenet – percről percre az október 23-i eseményekről

Országszerte megemlékeznek ma az 1956-os forradalomról és szabadságharcról; a 70. évforduló alkalmából ünnepi rendezvényt tartanak az Országházban külföldi vendégek részvételével. A világ számos pontján szerveznek koszorúzást, megemlékezést, ünnepi műsort: Kanadában magyar nemzeti színekkel világítják meg a Niagara-vízesést, Rio de Janeiróban a Megváltó Krisztus-szobrot, de ünnepi fényfestés lesz az isztambuli Boszporusz-hídon és Prágában is. Kövesse velünk az eseményeket!

Romsics Ignác az Arénában: az 1956-os forradalom sokszínűségében az egységet a függetlenség és a szabadság vágya adta

Az 1956-os forradalom emlékezetéről, a szovjetek és az amerikaiak szerepéről, a felkelők céljairól, a harcok lehetséges kimeneteléről, majd a kádári megtorlásról és konszolidációról beszélt Romsics Ignác történész, akadémikus az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.10.26. hétfő, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×