eur:
408.88
usd:
374.25
bux:
74343.85
2024. november 6. szerda Lénárd
A palesztinokat támogató tüntetés a hollandiai Amszterdamban 2023. október 15-én. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, ahol több mint 1300 ember életét vesztette. A Hamász elleni izraeli válaszcsapások több mint 2300 palesztin halálát okozták a Gázai övezetben.
Nyitókép: Robin Van Lonkhuijsen

A gázai offenzíva miatt egyre feszültebb a hangulat Európa több nagyvárosában

Európa-szerte az antiszemita incidensek megugrásához vezetett a Hamász vérfürdője. Sokan amiatt nem hajlandók együttérezni a zsidó áldozatokkal, ahogy Izrael állam kezeli a palesztinokat.

„Ők kezdték” – ez az egyik érv, amiért a palesztin ügy sok feldühödött támogatója szerint az izraeli zsidó áldozatok és a mészárlások felemlegetése „az izraeli narratívát” erősíti. Emiatt sokan „a szabadságharc részének” mondva támogatják a Hamász tetteit. Brightonban egy 22 éves nő, palesztin zászlóval a háttérben „nagy győzelemnek” nevezte a vérengzéseket.

A Londonban felvonulók egy része a Palesztin Felszabadítási Szervezet elhíresült és a Hamász által átvett

„A folyótól a tengerig, Palesztina szabad lesz” rigmust skandálta.

Így világossá vált, hogy „a Szabad Palesztina” alatt a mai Izrael területét is értik, azaz a zsidó állam eltörlésére vágynak. (A PFSZ az évtizedek során megbékélt Izraellel, és vezetője, Jasszer Arafat volt a Palesztin Hatóság első elnöke).

Ugyanez a jelmondat szerepelt egy múlt heti meghívón, ami miatt a bécsi rendőrség betiltott egy palesztinpárti tüntetést.

Németországban közben olyan házak ajtajára festettek Dávid-csillagot, ahol zsidók is élnek. (Az 1930-as években ezt volt a náci rohamosztagosok módszere.) A több mint 1400 áldozatot követelő dél-izraeli tömeggyilkosságok után palesztinpárti aktivisták azzal ünnepeltek, hogy cukorkákat osztottak az utcákon.

„Sokkolt bennünket a muszlim és szélsőbal csoportok antiszemitizmusa”

– idézte a Financial Times a zsidóság életével foglalkozó kormánybiztost, Felix Kleint. Izrael azonban nemcsak áldozatként tűnik fel a híradásokban, amelyek beszámolnak Gáza bombázásáról, amiben – palesztin illetékesek szerint – több mint 2300 ember halt meg.

Az Európában élő muszlimok haragja emiatt az európai zsidókra összpontosul. Franciaországban különösen nagy a feszültség, mert Izrael és az Egyesült Államok után ott él a világ harmadik legnagyobb zsidó közössége és egy kiterjedt muszlim közösség is. Olaszországban feltűntek a falakon a horogkeresztek, Hamász-párti szlogenek, a zsidókat gyalázó szövegek.

Bár nem rögzítették antiszemita támadásként, de a múlt héten Franciaországban egy csecsen menekült meggyilkolt egy tanárt. Gérald Darmanin belügyminiszter pedig elmondta: 189 fenyegetést regisztráltak és 65 esetben tartóztattak le embereket antiszemita megjegyzések vagy cselekmények miatt.

„A legtöbb incidens horogkereszt vagy olyan szlogenek miatt volt, amelyek a zsidók halálát vagy egy palesztin felkelést sürgettek”

– mondta.

„A palesztin ügy támogatói, ahelyett, hogy izraelieket céloznának meg, francia zsidókra támadnak” – mondta egy másik közösségi vezető.

A közösségi médiában feltűnt fenyegetések nyomán Sarcelles-ben, a Párizs északi részén, ahol nagyszámú zsidó él, a szülők pénteken nem engedték iskolába a gyerekeiket és a kormány minden palesztinpárti tüntetést betiltott. Így tett Berlin városvezetése is, viszont nem tudott mit kezdeni az iskolákkal, ahol „sok gyerek palesztin zászlóba burkolva ment be az órákra és zsidóellenes farfirkákat festett a falakra” – mondta Klein az FT-nek. Ami aggasztó, tette hozzá: ők nem szíriai menekültek, hanem régóta Berlinben élő, német útlevéllel rendelkező családok gyerekei.

Közben Londonban is ideiglenesen bezárt három zsidó iskola és a hétvégén hatalmas palesztinpárti tüntetést tartottak, ahol két nő a siklóernyős Hamász-terroristák képeivel vonult fel. A Scotland Yard szerint a brit fővárosban tavalyhoz képest hétszeresére ugrott az antiszemita cselekmények száma.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: érkeznek az eredmények, az exit poll már befutott

Amerikai elnökválasztás 2024: érkeznek az eredmények, az exit poll már befutott

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik, a felmérésekben fej-fej mellett álltak a jelöltek, hamarosan azonban tisztábban fogunk látni, hiszen elkezdődött az első eredmények áramlása. Egy óra múlva számos kulcsfontosságú államban zárulnak az urnák, Georgiából pedig hamar befuthatnak az első adatok. Ideális esetben holnap reggelre már sejthetjük, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×