Infostart.hu
eur:
365.28
usd:
315.12
bux:
150666.43
2026. augusztus 31. hétfő Bella, Erika
Close up view of a solider holding an L85A2 british assault rifle on a military training exercise in a rural location.
Nyitókép: Alex Walker/Getty Images

Szlovák kritika: sikertelen a migráció elleni harc az EU határainál

A hétvégén a szlovák–magyar határra látogatott a szlovák miniszterelnök, hogy saját szemével ellenőrizze az északi szomszédunkat is érintő migránshelyzetet. Ódor Lajos a határ menti Helembán kijelentette, hogy nem tapasztaltak az illegális bevándorlással kapcsolatos súlyos incidenseket, a rendőrség és a katonaság együttműködése pedig hatékony a szlovák–magyar határon.

Ódor Lajos miniszterelnököt Roman Zvoda, Nyitra megye rendőrparancsnoka fogadta a Helembát Ipolydamásddal összekötő, július végén átadott Ipoly-híd lábánál. Arról tájékoztatta a kormányfőt, hogy a nyitra megyei rendőrök közös őrjáratokat tartanak magyar kollégáikkal is, akikkel nagyon jó az együttműködés, sőt, Magyarország területén is közösen járőröznek. A szlovák és a magyar rendőrség közös járőrtevékenységének kiterjesztéséről szóló megállapodást még augusztus végén írta alá a két ország rendőrfőkapitánya, szlovák részről Hamran István, magyar oldalról pedig Balogh János.

A nyitrai rendőrparancsnok arról számolt be, hogy a legtöbben kora reggel és éjszaka lépik át a zöldhatárt, de vannak csoportok, amelyek nappal érkeznek. A szlovák rendőrök közel két hete már a hadsereggel együtt dolgoznak, s a határra vezényelt katonáknak köszönhetően nagyobb területet tudnak az ellenőrzésük alatt tartani. Igyekeznek az illegális határátlépőket még azelőtt begyűjteni, mielőtt azok a helyi lakosokkal találkoznának. Ezután elszállítják őket a gyűjtőközpontokba, Helembáról Párkányba vagy Ipolyságra, ahonnét autóbusszal kerülnek az idegenrendészeti központokba. Roman Zvoda megemlítette, hogy a lakosok biztonságérzete csökkent, de jó az együttműködés a rendőri szervek és az önkormányzatok között. Úgy véli,

a migránsáradatot még a szerb-magyar határon kellene megállítani.

Ódor Lajos miniszterelnök szerint is az lenne a leghatékonyabb megoldás, ha az illegális bevándorlókat a schengeni térség külső határán, jelen esetben a szerb-magyar határon állítanák meg. Ódor hangsúlyozta: ez egy rövidebb határszakasz, ahol nagyszámú határőr teljesít szolgálatot Szlovákia segítségével is, mégsem sikerül a migrációt az Európai Unió határainál feltartóztatni.

A kormányfő úgy tájékoztatott, az illegális migrációval összefüggésben idáig nem történt súlyosabb incidens a szlovák–magyar határon. „Megértjük, hogy Szlovákia tranzitútvonal a migránsok számára, hiszen a legtöbb migráns úti célja továbbra is Németország, ezért a lakosokban ez az új tapasztalat félelmet kelthet. Fontos a rendőri jelenlét, hogy a lakosok érezzék, az állam vigyáz rájuk” – jelentette ki Ódor Lajos.

A szlovák miniszterelnök nem örül a keddre összehívott rendkívüli parlamenti ülésnek, ami Robert Fico pártja, az ellenzéki Smer kezdeményezett, s melyen a szlovák–magyar határ ideiglenes lezárása lesz a téma. Ódor Lajos leszögezte, hogy a szlovák-magyar határ hermetikus lezárása nem lehetséges, hiszen, ha a hidakat és egyéb átkelőket folyamatosan ellenőrzik is, a zöld határon akkor is átkelhetnek az illegális bevándorlók. Ráadásul ez a határszakasz hosszabb, a bevethető kapacitás pedig korlátozott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa függetlenebb lett az orosz gáztól, ám érzékenyebb a világpiacokra

Európa függetlenebb lett az orosz gáztól, ám érzékenyebb a világpiacokra

Az orosz gáz visszaszorítása megváltoztatta az európai gázárak dinamikáját is. 2011-2021 között az európai havi gázárváltozások ingadozásának 75 százalékát, 2022 után már 94 százalékát magyarázta a globális gázár-index megváltozása. A számot óvatosan kell értelmezni, mert a használt globális index maga is tartalmaz európai árat. A tendencia mégis fontos kérdést vet fel: lehet-e egyszerre diverzifikáltabb az ellátás és globalizáltabb a kockázat?
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Le lehet-e szállni az euróbevezetési vonatról?

Le lehet-e szállni az euróbevezetési vonatról?

A Tisza-kormány megalakulásával nagyot javult a magyar állam finanszírozási környezete. Az azóta eltelt négy hónap eredményei vegyesek: az uniós forrásokról megszületett a megállapodás, és mintegy 5000 milliárd forint külföldi tőke áramlott a magyar állampapírpiacra. Ám eközben a költségvetési fegyelem terén egyelőre jóval több az ígéret, mint a bizonyíték. A jövő költségvetési tervekre tett eddigi utalás, illetve a választási ígéretek fenntartása megkérdőjelezi az euróbevezetéshez szükséges feszes gazdaságpolitika megvalósíthatóságát. A hazai és nemzetközi tényezők változása miatt azonban Magyarország nem engedheti meg magának a 2000-es évek elején látott sodródást. Ha az őszi költségvetési tervek nem mutatnak erős elkötelezettséget az érdemi és hiteles hiánycsökkentés mellett, a befektetői bizalom gyorsan meginoghat. És ez nem egyszerűen csak azt jelenti, hogy euróbevezetés a 2040-es évekig tolódhat ki, hanem egy szétcsúszással fenyegető pálya esélyét is nagyban növeli.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×