Infostart.hu
eur:
363.28
usd:
308.75
bux:
139459.59
2026. április 14. kedd Tibor
Mentőalakulatok tagjai túlélők után kutatnak az éjszakai orosz rakétatámadásban megrongálódott lakóépületek egyikének romjai között a kelet-ukrajnai Kramatorszkban 2023. február 2-án hajnalban. Az  Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat szerint legalább hárman meghaltak és 21-en megsérültek a támadásban.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Seszták

Sajátos módon szerzett tankot Ukrajnának a cseh civil szféra

Több mint 385 millió koronát – közel 6,5 milliárd forintot – gyűjtött össze nyolc hónap alatt a cseh civil szféra Ukrajna támogatására. A pénzt mintegy százezren – köztük cseh lakosok, cégek, civil szervezetek – adták össze. Egy friss felmérés szerint a csehek majdnem 60 százalékának vannak aggodalmai a jövőt illetően, legnagyobb részük, 32 százalékuk épp a háborútól fél.

Az ironikus elnevezésű Ajándék Putyinnak kezdeményezés egyik szervezője, Martin Ondráček elmondta, hogy az összegyűlt pénzből elsőként beszerzett tankot – amely a cseh sajtóban a Tomáš nevet kapta – a napokban sikeresen bevetették az Ukrajnában dúló harcokban. Az ügy érzékenységére való tekintettel egyelőre nem hoztak nyilvánosságra részleteket.

A tankon kívül lőszereket, 15 Viktor nevű mobil légvédelmi rendszert, mentőkocsikat és drónokat küldött a cseh civil szektor Ukrajnába. Martin Ondráček közölte, hogy az adományokat a prágai ukrán nagykövetséggel egyeztetve vásárolták meg. A civil kezdeményezés hozzájárult annak a két páncélozott teherautónak mentőkocsivá történő átalakításához is, amelyet a cseh jegybank adományozott erre a célra. Az Ajándék Putyinnak kezdeményezés az Ukrajna elleni orosz támadás február 24-i első évfordulója alkalmával nagyszabású tüntetést és koncertet szervez Prága központjában.

Egy országos felmérés közben rámutatott, hogy a csehek közel 60 százaléka aggódik a jövőt illetően,

legnagyobb részük, 32 százalékuk épp a háborútól fél.

A felmérést 2022 végén készítette az akadémiai CVVM közvélemény-kutató intézet. Ukrajna orosz megtámadása előtt egy esetleges háborútól, Csehországot is érintő fegyveres konfliktustól a lakosság 21 százaléka tartott, az orosz offenzíva megindulása után a tavalyi év végére ez a mutató emelkedett a már említett 32 százalékra.

A háború mellett leginkább a nagymértékű drágulástól és életszínvonaluk romlásától félnek a csehek. 2021-hez viszonyítva az előbbi mutató öt százalékponttal, az utóbbi pedig négy százalékkal emelkedett.

A koronavírustól, alig egy évvel a nagy járvány lecsengése után, már csupán a lakosság egy százaléka tart.

A szociológusok szerint a jövőt érintő aggodalmak nagyobb mértékben a nők, az idősebbek, a baloldali választók, illetve azok körében vannak jelen, akik életszínvonalukat rossznak tartják. További bizonytalansági tényezők, aggodalomra adó okok a betegség, az ország gazdasági fejlődése, valamint a nemzetközi helyzet általános romlása. A megkérdezettek 80 százaléka azt állította, hogy biztonságban érzi magát Csehországban, ez öt százalékkal kevesebb, mint 2021-ben. A cseh rendőrség munkájával országos szinten a lakosság 76 százaléka, míg lakhelyén az emberek 80 százaléka elégedett. A felmérés megmutatta, hogy ezen a téren nincsenek különbségek a társadalmi csoportok között.

(A nyitókép illusztráció: Mentőalakulatok tagjai túlélők után kutatnak az éjszakai orosz rakétatámadásban megrongálódott lakóépületek egyikének romjai között a kelet-ukrajnai Kramatorszkban 2023. február 2-án hajnalban.)

Címlapról ajánljuk
Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Hazatért a Földre az Artemis–2 legénysége, miután tíznapos űrutazásukon megkerülték a Holdat, öt évtized után először járt ember égi kísérőnknél. 2028-ban jöhet az „emberes” holdraszállás, a 2030-as években pedig az állandó Hold-bázis. A küldetés jelentőségéről Szabó Olivér Nortont, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza beszélt az InfoRádióban.

Miniszterek veszítettek a választáson – hatalmas átalakulás az Országgyűlésben, kik jutottak be és kik estek ki?

Noha a végleges parlamenti névsorra még legalább szombatig várni kell – a jogerősre még tovább –, de abból fakadóan, hogy a Fidesz-KDNP képviselői mezőnye 135-ről várhatóan 55-re csökken, a távozó kormány pártjainak soraiból „korszakos” politikusok hiányoznak majd, hacsak nem lesznek a javukra tömeges visszalépések. A Tisza Párt részéről viszont valamennyi ismerős név parlamenti mandátumhoz juthat, akár az EP-ből vagy a Fővárosi Közgyűlésből is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.14. kedd, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

A Tisza Párt győzelmével ért véget a vasárnapi országgyűlési választás Magyarországon, ennek hatására pedig máris nagyobb erősödésben van a forint a vezető, illetve a régiós devizákkal szemben is. Az eseményeket követően azonban nem csak a devizapiacon, de a magyar tőzsdén is nagy mozgásokat láthattunk: a BUX történelmi csúcsra ugrott, csakúgy mint az OTP, a Mol, valamint a Richter részvénye is. Eközben viszont rendkívül erős eladói nyomás alá kerültek a NER-papírok: hatalmas mínuszban zárt többek között van a 4iG és az Opus is.  Eközben a nemzetközi befektetői hangulatra részben rányomta a bélyegét, hogy a hétvégén borultak az iráni béketervek, ennek következtében pedig ismét elszállt az olajár, és az európai piacok gyengélkedtek. Az USA-ban viszont emelkedést láttunk, miután Donald Trump arról beszélt, hogy Irán meg akar állapodni. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×