eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Boris Johnson miniszterelnök távozik a londoni kormányfői rezidenciáról, a Downing Street 10-ből 2022. május 26-án. Johnson továbbra is nagy politikai nyomás alatt van, és a britek többsége szerint le kellene mondania, mivel a közelmúltban újabb fotók kerültek nyilvánosságra egy olyan Downing Street-i partiról, amelyet a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt szigorú korlátozások idején tartottak a részvételével. A londoni miniszterelnöki hivatalban a zárlatok idején tartott partik ügyében Sue Gray, a brit közigazgatási szolgálat magas beosztású tisztviselője is vizsgálatot folytat.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Kiakadtak a walesiek és a skótok Boris Johnson legújabb lépésén

Nagy-Britanniában talán csak Bernie Ecclestone egykori Forma-1-es vezér Vlagyimir Putyin orosz elnök nyílt híve. Most viszont a walesi és a skót autonómia is haraggal fogadta a Moszkva által megtámadott Ukrajnának nyújtott pénzügyi segítséget – illetve, ahogy az történik.

Nagy-Britanniában botrány robbant ki Ukrajna megsegítése körül. Az eset előzménye, hogy Boris Johnson miniszterelnök – az ukrán ügy elkötelezett híve – egymilliárd font katonai segélyt küld Ukrajnának. Csakhogy, ehhez – autonómia ide, autonómia oda – belenyúlt a walesi és a skóciai országrész saját pénztárcájába.

A walesiektől 30 millió, a skótoktól 65 millió fontot emelt le. Ez így együtt már közel száz millió, a teljes támogatás tizede, aminek maradékát az összes brit adófizető pénze adja – beleérve az angolokat, skótokat, walesieket és északíreket.

A két, részben autonóm tartományban azért váltott ki haragot az amúgy általuk is támogatott Ukrajna felé tett johnsoni gesztus, mert a kórházakra és közutakra szánt alapokból vont el pénzt a londoni főnök.

Rebecca Evans walesi pénzügyminiszter közölte: „Beleegyeztünk... de ahogy megtalálták, az nem helyes, sőt aggasztó”.

Precedens lesz, hogy London hozzányúlhat a walesi kormányzat pénzéhez

– mondta.

Hasonló dolog aggasztja a skótokat is, ahol a kormányzó Skót Nemzeti Párt már amúgy is ki akarja szakítani az országrészt Nagy-Britanniából – persze békés úton, népszavazással. Ezt a ziccert most nem ütötték le – talán azért, mert várják a Legfelsőbb Bíróság döntését arról, hogy törvényesen kiírhatnak-e újabb népszavazást.

A még a munkáspárti Tony Blair idején bevezetett „devolúcióval” részleges autonómiát, helyi parlamenteket és saját költségvetést kapott Skócia, Wales és Észak-Írország – Anglia viszont nem.

A walesiek most megjegyezték: a londoni pénzügyminisztériumnak nem lenne szabad az autonómiáknak a helyi egészségügyre és oktatásra szánt alapjait a központi költségvetési fejezetekbe tartozó külföldi katonai segélyre és védelemre költenie. Az ilyen pénzeknek a brit kormánykasszából kell származnia... „ez most egy különleges helyzet, amikor támogatjuk Ukrajnát és az ukrán népet az értelmetlen agresszió elleni, de ez akkor sem lehet precedens” – mondta a walesi pénzügyminiszter.

Az országrész oktatási minisztere azt mondta: a központi brit kormány nem konzultált velük, csak szóltak, hogy megnyirbálják a költségvetésüket – amit Londonban tagadtak.

Közben a CNN keményen nekiment Boris Johnson brit kormányfőnek: „Ne dőljenek be annak, hogy Ukrajnát támogatja” – szólt a véleménycikk címe. Johnson és Putyin orosz elnök két dologban megegyezik: mindketten keményen dolgoztak azért, hogy aláássák az Európai Uniót, amelyhez Kijev annyira szeretne csatlakozni. És: az ukránok a nemzetközi jog védelmét keresik, de Putyinhoz hasonlóan Johnson is figyelmen kívül hagyja azt: például a Brüsszellel kialkudott és Johnson által aláírt északír brexit-záradék összetépésével.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is

Szokásos év végi nemzetközi Kormányinfó-sajtótájékoztatóját tartotta december 21-én a miniszterelnök a Karmelita kolostorban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában. Értékelte a magyar uniós elnökséget és közölte, hogy 2025-re nagyszerű évet vár. Az újságírók kérdezték a földgázszállítási kihívásokról, a romániai választásokba való beavatkozás elkerülésének lehetőségéről, a hazai választási törvény esetleges további módosításáról, Magyar Péterről, az uniós pénzösszegek megszerzésének lehetőségéről, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a budai Várban felújított Pénzügyminisztérium sorsáról, illetve a forint árfolyamáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×