Petr Fiala kormánya márciusban döntött úgy, hogy a háború elől menekülő ukránok egy speciális vízummal szabadon, bármiféle korlátozás nélkül munkát kaphatnak Csehországban. A mostani adatok szerint a belügyminisztérium eddig mintegy 345 ezer speciális vízumot állított ki. Ez a vízum egyéves tartózkodásra nyújt lehetőséget, továbbá munkavállalásra, egészségügyi ellátásra, szociális támogatásra és az oktatási rendszer igénybevételére jogosítja fel az Ukrajnából érkező menekülteket.

A tárca becslése szerint Csehországban jelenleg több mint 200 ezer ukrán menekült tartózkodik. Pontos adattal azért nem tud szolgálni a belügy, mert Csehország nem tartozik a schengeni övezet határországai közé. Becslések szerint a menekültek közül mintegy 140 ezren részben visszatértek Ukrajnába, részben más országba távoztak a schengeni övezeten belül.

Az ukrán menekültek alkalmazását az érintett vállalatok jelentették a munkaügyi tárcának.

Döntően olyan állásokról van szó, amelyek hosszú ideje betöltetlenek voltak.

A menekültek legtöbb esetben a termelésben, az építőiparban, a szolgáltatásokban vagy a közlekedési ágazatban kaptak állást. Számos munkahely betöltésénél azonban akadály a cseh nyelv hiányos ismerete. Az ukrán menekültek közel kétharmada 18 éven aluli gyermek.

A felnőttek mintegy 73 százaléka pedig nő.

A felnőttek 29 százalékának van főiskolai vagy egyetemi végzettsége, 23 százalékuk érettségivel, 17 százalékuk pedig szakmunkásképzővel rendelkezik. Nem egészen egyharmaduk általános iskolát végzett.

Vít Rakušan cseh belügyminiszter úgy számol, hogy

ha az ukrán menekültek legalább egyharmada talál magának munkát Csehországban, akkor a nekik nyújtott állami segély már nem jelent veszteséget a társadalom számára

. A menekülteknek az állam augusztus végéig fejenként havi ötezer koronát – mintegy 82 ezer forintot – ad. A kabinet visszautasítja azokat az ellenzéki bírálatokat, melyek szerint a kormány a cseh lakosság kárára segít az ukrán menekülteken. A közösségi hálókon olyan hírek is terjedni kezdtek, miszerint az ukránok tömeges érkezésével új, Csehországban már régóta ismeretlen betegségek bukkantak fel a gyermekek körében, illetve hogy a menekültek teljes körű orvosi ellátása összeroppanthatja a cseh egészségügyet. Vlastimil Válek miniszterelnök-helyettes mindezt alaptalannak minősítette, és elmondta, hogy az ukrán gyerekek átoltottsága nagyon hasonlít az ausztriai gyerekek átoltottságához.

A menekültkérdés kezelését stratégiailag három fázisra osztotta a cseh kormány. A háború kirobbanása utáni első hónapban mindenekelőtt a biztonság megteremtése volt a cél. Az ezt követő fél évben a menekültek cseh társadalomba történő betagozódására irányul a kormány figyelme. A következő időszak fő feladata pedig az lesz, hogy integrálják a cseh társadalomba azokat az ukránokat, akik véglegesen Csehországban akarnak maradni, illetve segítséget nyújtanak azoknak, akik vissza akarnak térni hazájukba.