A pozitív testbeszéd és a két vezető diplomata látszólag barátságos viszonya ellenére súlyos vádak és figyelmeztetések repkedtek Stockholmban. Antony Blinken amerikai külügyminiszter orosz kollégája, Szergej Lavrov szemébe mondta, hogy sokba kerülne Moszkvának Ukrajna lerohanása. Az oroszok inkább vonják vissza a határra vezényelt erőiket „normál, békebeli helyükre, a továbbiakban ne fenyegessék és ne próbálják destabilizálni Ukrajnát” – követelte.

Az amerikai hírszerzés már hetek óta azt emlegeti, hogy Oroszország ismét hatalmas haderőt vont össze az ukrán határ közelében, mindez pedig annak a jele, hogy le akarja rohanni szomszédját. Moszkva szerint rémhíreket terjesztenek.

Az oroszokat a NATO vezetői is kemény hangnemben figyelmeztették, bár Jens Stoltenberg főtitkár elismerte: Ukrajna nem tagja a szövetségnek, így nem kötelezi őket semmi arra, hogy a védelmében fellépjenek.

Lavrov is figyelmeztetett: ő azt mondta – az Interfax hírügynökség szerint – hogy Moszkva „választ ad, ha Ukrajna belesodródik bármilyen amerikai geopolitikai játszmába”.

Viszont arról is beszélt, hogy Moszkva „szeretne lépéseket tenni az ukrán válság rendezésére.

Az amerikai kollégák többször is mondták: készek segíteni azzal, hogy létrehoznak egy csatornát a párbeszédre, ami korábban már létezett. Mi készen állunk erre”.

De ezen kívül Moszkva sérelmeit is sorolta: a NATO „felpumpálja az ukrán haderőt”, a Nyugat a kelet-ukrajnai rendezésről elfogadott Minszki Egyezmények elszabotálására ösztönzi az ukrán vezetést. Kijevnek és a Nyugatnak azért nem tetszik az alku, mert ha végrehajtanák, akkor nagyobb önrendelkezéshez jutna az orosz ajkú lázadók ellenőrizte Donbasz-régió. Ez szerint további veszély lenne Ukrajna területi integritására.

Lavrov szerint éppenséggel az ukránok fenyegetik Oroszország integritását, mert vissza akarják venni az elcsatolt Krímet.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) stockholmi ülésén felszólalva azt is közölte: Moszkva új európai biztonsági szerződés tervezetével áll el, amely reményei szerint leállítja a NATO további, keleti irányú kiterjesztését.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az elmúlt napokban ismét felpanaszolta, hogy szerinte a NATO az orosz határ közelében terjeszkedik és figyelmeztette a szövetséget: ne telepítsen rakétavédelmi rendszert Ukrajnába.

Ahogy a Szovjetunió szétesésekor, Moszkva most is garanciákat akar, hogy a NATO nem közeledik tovább a határaihoz.

Ha ez megtörténik, akkor „visszatér a katonai konfrontáció lidércnyomása” – figyelmeztetett Lavrov.

Elfogadhatatlan, hogy konfrontációs hídfőállássá alakítsák át a velünk szomszédos országokat és hogy NATO erőket telepítsenek a biztonságunk szempontjából fontos régiók közvetlen közelébe – tette hozzá az orosz külügyminiszter.

Amiben Lavronak és Blinkennek viszont sikerült egyetértenie az az, hogy heteken belül újabb elnöki szintű csúcstalálkozó jöhet, bár azt nem közölték, hogy Joe Biden és Vlagyimir Putyin hol és mikor tanácskozhat ismét.