Lord David Frost volt az, aki letárgyalta a brüsszeli kollégáival a nyögvenyelősen kialkudott brexitegyezményt. Most azonban kiderült, az egykori szeszesital-ágazati lobbistából lett főtárgyaló már régen tudta, hogy honfitársai nagy árat fizetnek majd a válásért.

Egy minap előkerült felvétel szerint Lord Frost még 2015-ben arról beszélt a skót parlament bizottsági meghallgatásán, hogy komoly összegbe kerül majd honfitársainak a kilépés. „Ha lesz népszavazás, remélem, igazi vita lesz arról, mit kapunk Európától. A közös piac és kereskedelmi politika által generált vagyon Nagy-Britannia számára belépésünk óta 5-6-8 százalékkal lendítette fel a GDP-t. Egy átlagfizetésből élő számára ez évi 1500 font.

A legtöbb embernek ez megéri, világos előny, de mivel nem látjuk minden nap, elfelejtettük […], és ha nem vagyunk részei, akkor elveszítjük”

– fogalmazott akkor az uniós kilépés lehetőségéről.

A megosztott britek végül marginális többséggel, de megszavazták a kilépést, majd a brexit módjáról történő többéves huzavona után alkut kötöttek az EU-val a távozásról.

Lord David Frost múltbéli szavait visszaigazolta a Költségvetési Felelősség Hivatala nevű független szervezet, amely szerint

a brexit 15 éven át évi 1250 fontba kerül majd a brit polgároknak.

A főtárgyaló az évek során a Boris Johnson mostani miniszterelnök által felvetett „kemény brexit” – azaz nemcsak az EU-ból, hanem a közös piacból és a vámunióból való kilépés – híve is lett.

„A történelem megmutatta, hogy az államok közötti valódi verseny – a szabályozás és a kereskedelem terén – az, ami a legmegbízhatóbban elősegíti az innovációt és a fejlődést. Ezért volt szükséges a kemény brexit” – mondta később. Ez a brexit egyetlen formája, amely lehetőséget adott nekünk a kísérletezére és a tettekre, tette hozzá.

A pozitív megjegyzés ellenére korántsem pozitív a brexit mérlege. Egyrészt folyamatos a vita a válási egyezményhez kötődő és Észak-Írországra vonatkozó specifikus záradékról. Másrészt egyelőre a brit kormány adatai is azt mutatják, hogy

a brexitveszteségek „178-szor nagyobbak, mint a Johnson-kormány által kötött új kereskedelmi megállapodásokból eredő nyereség”

– állt vezető kutatók által az Independent című lapnak készített elemzésben. A Dél-Koreával, Szingapúrral és Vietnámmal kötött szabadkereskedelmi egyezmények valójában csak az EU által velük kötött megállapodások kópiái.

David Frostból Boris Johnson miniszterelnök csinált lordot, miután alkut kötött Brüsszellel. Egy kormányszóvivő szerint Frost korábbi szavai nem fejezik ki a véleményét, mert annak idején a Skót Whisky Szövetség főnökeként beszélt.