INFORÁDIÓ
2022. január 16. vasárnap
Gusztáv

brexit

egyesült királyság

népszavazás

kilépés

Michel Barnier, az Európai Unió tárgyalóküldöttségének vezetője (j) és David Frost, a brit kormány főtárgyalója Brüsszelben 2020. március 2-án, amikor megkezdődik az EU és az EU-ból kilépett Nagy-Britannia jövőbeni kapcsolatáról szóló hivatalos tárgyalások első fordulója.

Látta a veszélyeket, mégis a kemény brexit híve lett a főtárgyaló

Minden brit évi 1500 fontot, azaz mostani árfolyamon 658 ezer forintot veszít majd, ha az Egyesült Királyság kilép az EU-ból. Ezt mondta még a 2016-os, a brexitről szóló népszavazás előtt a kilépéseket levezénylő főtárgyaló, akinek megjegyzését most ásták elő.

Lord David Frost volt az, aki letárgyalta a brüsszeli kollégáival a nyögvenyelősen kialkudott brexitegyezményt. Most azonban kiderült, az egykori szeszesital-ágazati lobbistából lett főtárgyaló már régen tudta, hogy honfitársai nagy árat fizetnek majd a válásért.

Egy minap előkerült felvétel szerint Lord Frost még 2015-ben arról beszélt a skót parlament bizottsági meghallgatásán, hogy komoly összegbe kerül majd honfitársainak a kilépés. „Ha lesz népszavazás, remélem, igazi vita lesz arról, mit kapunk Európától. A közös piac és kereskedelmi politika által generált vagyon Nagy-Britannia számára belépésünk óta 5-6-8 százalékkal lendítette fel a GDP-t. Egy átlagfizetésből élő számára ez évi 1500 font.

A legtöbb embernek ez megéri, világos előny, de mivel nem látjuk minden nap, elfelejtettük […], és ha nem vagyunk részei, akkor elveszítjük”

– fogalmazott akkor az uniós kilépés lehetőségéről.

A megosztott britek végül marginális többséggel, de megszavazták a kilépést, majd a brexit módjáról történő többéves huzavona után alkut kötöttek az EU-val a távozásról.

Lord David Frost múltbéli szavait visszaigazolta a Költségvetési Felelősség Hivatala nevű független szervezet, amely szerint

a brexit 15 éven át évi 1250 fontba kerül majd a brit polgároknak.

A főtárgyaló az évek során a Boris Johnson mostani miniszterelnök által felvetett „kemény brexit” – azaz nemcsak az EU-ból, hanem a közös piacból és a vámunióból való kilépés – híve is lett.

„A történelem megmutatta, hogy az államok közötti valódi verseny – a szabályozás és a kereskedelem terén – az, ami a legmegbízhatóbban elősegíti az innovációt és a fejlődést. Ezért volt szükséges a kemény brexit” – mondta később. Ez a brexit egyetlen formája, amely lehetőséget adott nekünk a kísérletezére és a tettekre, tette hozzá.

A pozitív megjegyzés ellenére korántsem pozitív a brexit mérlege. Egyrészt folyamatos a vita a válási egyezményhez kötődő és Észak-Írországra vonatkozó specifikus záradékról. Másrészt egyelőre a brit kormány adatai is azt mutatják, hogy

a brexitveszteségek „178-szor nagyobbak, mint a Johnson-kormány által kötött új kereskedelmi megállapodásokból eredő nyereség”

– állt vezető kutatók által az Independent című lapnak készített elemzésben. A Dél-Koreával, Szingapúrral és Vietnámmal kötött szabadkereskedelmi egyezmények valójában csak az EU által velük kötött megállapodások kópiái.

David Frostból Boris Johnson miniszterelnök csinált lordot, miután alkut kötött Brüsszellel. Egy kormányszóvivő szerint Frost korábbi szavai nem fejezik ki a véleményét, mert annak idején a Skót Whisky Szövetség főnökeként beszélt.

Nyitókép: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Kapcsolódó hang

Sokba fog kerülni a kilépés a briteknek, mondta a későbbi, kemény brexites főtár
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018