Infostart.hu
eur:
379.12
usd:
323.01
bux:
125186.16
2026. március 2. hétfő Lujza
Magdalena Andersson svéd miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt elnöke sajtótájékoztatót tart a költségvetésről szóló szavazás után Stockholmban 2021. november 24-én. Andersson, Svédország első női miniszterelnöke megválasztása után néhány órával lemondott, miután a Zöld Párt kilépett a kormánykoalícióból az ellenzék által benyújtott, alternatív költségvetési tervezet elfogadása miatt.
Nyitókép: MTI/AP/TT Hírügynökség/Pontus Lundahl

Kisebbségi kormány élén térhet vissza az órák után lemondó svéd miniszterelnök

Egy napot élt meg az új svéd kormány, mert a miniszterelnök lemondott a koalíció gyors összeomlása miatt. Pedig az új kabinet történelminek ígérkezett, Magdalena Andersson lett volna az ország első női miniszterelnöke.

Épp hogy megszáradt a tinta az egyenjogúsági politikájáról híres skandináv állam első női miniszterelnökének kinevezésén, máris mennie kellett. A szociáldemokrata Madgalena Andersson azután állt fel, hogy koalíciós partnere, a Zöld Párt felmondta a kormányszövetséget, a parlament pedig nem fogadta el a költségvetést.

A törvényhozás ehelyett a jobboldali ellenzék – benne a bevándorló-ellenes szélsőjobb – által benyújtott költségvetést fogadta el.

„Szóltam a házelnöknek, hogy le szeretnék mondani”

– ismertette ezek után hozott döntését a médiával Andersson.

A miniszterelnök lába alól a koalíciós partner zöldek húzták a szőnyeget, amikor közölték: nem hajlandók elfogadni egy olyan költségvetést, amelyet „első ízben a szélsőjobb fogalmazott meg”.

A svéd parlamenti politika sajátosságai miatt Andersson egy kisebbségi kormány élén még visszatérhet, és közölte is, hogy ez a reménye.

Előtte azonban távoznia kellett, mert szavai szerint „az az alkotmányos gyakorlat, hogy a koalíciós kormánynak le kell mondania, ha kilép az egyik partner... nem akarok olyan kormány élén állni, amelynek megkérdőjelezhető a legitimációja”.

A labda most ismét a parlamenti elnök térfelén pattog,

aki újra konzultációkat kezd a parlamenti pártokkal a kormányalakításról.

Mint a BBC megjegyezte, a svéd nők 100 éve kaptak szavazati jogot, és az 54 éves Andersson személyében most lett volna először női miniszterelnöke Svédországnak. Ezzel a svédek beérték volna az őket ebben a tekintetben 18 évvel megelőző finneket és 10 évvel megelőző dánokat.

Andersson már így is kisebbségi kormánnyal állt fel – kérészéletű kétpárti koalícióját kívülről a Baloldali Párt támogatta cserébe a magasabb nyugdíjakról szóló ígéretért. A személyéről szóló parlamenti voks korántsem volt meggyőző: a 349 képviselőből 174-en szavaztak ellene, 57-en tartózkodtak és 117-en támogatták. Ez azt jelenti, hogy a korábbi veterán pénzügyminiszter egyszavazatos győzelemmel indulhatott volna neki új megbizatásának.

A BBC elemzése szerint ha újra ő lesz esélyes a miniszterelnökségre, akkor ismét megszavazhatják, mert a zöldek jelezték, hogy – bár immár nem lépnek vele koalícióra – támogatni fogják.

Újabb kisebbségi kormánya azonban még gyengébb lenne, mint a mostani, és valószínűleg tartania kellene magát a politikai spektrum másik oldalán ülő ellenfelei által elfogadott költségvetéshez. Ami mindebből kiderült, az az, hogy jelenleg mennyire polarizált a svéd politika – jegyzi meg az elemzés.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: lángba borulhat az egész Közel-Kelet az iráni háború miatt

Kis-Benedek József: lángba borulhat az egész Közel-Kelet az iráni háború miatt

Ha Irán túl hevesen támadja az amerikai erőket és az arab országokat a Közel-Keleten, az egész régió lángba borulhat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki szerint Irán az Öböl-menti országok elleni dróntámadásokkal és a Hormuzi-szoros lezárásával, a kőolajkereskedelem akadályozásával is feldühítette szomszédait.

Nagy kihívás a Merz-kormánynak, ami most őrli a németeket

Kevesebb mint egy hét múlva kezdődik Németországban a konzervatívok és a szociáldemokraták alkotta kormánykoalíció stabilitását vagy a többség által inkább gyengülését jelző, sokat emlegetett „szuperválasztási” év. Idén öt tartományban tartanak helyi parlamenti választásokat. Felmérték, várható-e politikai földrengés, és ha igen, annak milyen következményei lehetnek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×