Infostart.hu
eur:
363.61
usd:
324.86
bux:
144742.74
2026. október 14. szerda Helén
Koronavírus-vizsgálathoz vesz mintát egy védőfelszerelést viselő egészségügyi dolgozó egy autósoknak felállított prágai vizsgálati ponton 2021. február 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

A parlament döntése ellenére a kormány meghosszabbította a szükségállapotot Csehországban

De nem a korábban tervezett harminc nappal, hanem csak két héttel, most hétfőtől. Vannak, akik alkotmányellenesnek tartják a lépést.

Tizennégy napos szükségállapotot hirdetett ki hétfőtől Csehországban a koronavírus-járvány miatt a kormány, amely vasárnapi rendkívüli ülésen döntött az intézkedésről. Az új szükségállapot, amelynek kihirdetését a kerületi elöljárók közösen kérték, gyakorlatilag azonnal kezdődik, ahogy lejár az előző október 5-e óta tartó szükségállapot. Ezt megelőzően a cseh képviselőház csütörtökön heves vitát követően elutasította a kormánynak azt a kérését, hogy hosszabbítsa meg 30 nappal a tegnap lejáró szükségállapotot. A döntés belpolitikai feszültséget és vitákat váltott ki.

Múlt hét csütörtökön a cseh parlament alsóháza még elutasította a szükségállapot meghosszabbítását, vasárnap viszont újra kihirdették a szükségállapotot Csehországban. Igaz, nem az eredetileg tervezett 30 napra, hanem csak 14-re, és az eljárás is más módon történt, mint korábban.

Andrej Babiš kormánya eddig ugyanis saját megítélése szerint a parlament jóváhagyásával hirdette ki vagy hosszabbította meg a szükségállapotot, most viszont a kerületek vezetői kérték erre a kormányt,

akik arra a következtetésre jutottak, hogy a kezükben levő eszközök nem elegendők a járvány kezelésére.

A kerületi vezetőknek és a kormánynak csupán 72 órája volt arra, hogy közös nevezőre jussanak, miután csütörtökön a parlament leszavazta az egyébként vasárnap lejáró szükségállapot meghosszabbítását. A kabinet és a 13 cseh kerület önkormányzati vezetői, valamint a prágai főpolgármester egész hétvégén tárgyaltak a kialakult helyzet megoldásáról. „A szükségállapot megszüntetése de facto a lazításokat jelentené” – fogalmazott Andrej Babiš cseh miniszterelnök, hozzátéve, hogy örül, hogy a józan ész győzedelmeskedett a politikai viták felett, mert a csehországi járványhelyzet valóban nem jó, és egyre inkább terjed az agresszívabb brit mutáció.

A kormány azt ígérte a kerületek vezetőinek, hogy március 1-jétől a diákok egy része visszatérhet az iskolába, a kisüzletek megnyitását azonban továbbra sem támogatja. Karel Havlíček ipari és kereskedelmi miniszter szerint a vállalkozók számára mától gyakorlatilag nem változik semmi, bizonyos kivételektől eltekintve

továbbra is zárva maradnak az üzletek, a színházak, a mozik, és marad a kötelező maszkviselés a közlekedési eszközökön és a zárt terekben.

Néhány jogász szerint a kormány és a kerületi vezetők megegyezése a szükségállapot újbóli meghosszabbításáról alkotmányellenes. Ezt a véleményt osztja Ján Vintr alkotmányjogász is, aki szerint az alsóház jóváhagyása nélkül nem lehetett volna meghosszabbítani a szükségállapotot. Andrej Babiš kormányfő erre azt mondta, a kormány saját jogászaival kielemeztette a helyzetet, és arra az álláspontra jutottak, hogy nem sértették meg az alkotmányt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Deák András az amerikai szál felbukkanásáról: nem kell a Molnak minden áron megvennie a NIS-t

Deák András az amerikai szál felbukkanásáról: nem kell a Molnak minden áron megvennie a NIS-t

Fordulat jöhet a Mol szerbiai üzletében, a szerb elnök legalábbis jelezte nem zárható ki, hogy Oroszország inkább amerikai befektetőknek értékesíti a szerb olajvállalatban meglévő tulajdonrészét. Az ügyben Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa segített tisztábban látni.
inforadio
ARÉNA
2026.10.14. szerda, 18:00
Cser-Palkovics András
a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Székesfehérvár polgármestere
Sokkoló támadás érte Moszkvát, az oroszok hallani sem akarnak a békéről - Híreink az ukrajnai háborúról szerdán

Sokkoló támadás érte Moszkvát, az oroszok hallani sem akarnak a békéről - Híreink az ukrajnai háborúról szerdán

Kiszivárgott egy új béketerv a háború lezárására: ezúttal egy európai-amerikai javaslatról van szó, amely négy pontban vetne véget a 2022 óta tomboló orosz-ukrán harcoknak. A Kreml egyelőre hűvösen reagált a felvetésre, az amerikaiakkal kötött dízelalkunak viszont nagyon örülnek, mivel ez az állami bevételek növeléséhez és a hadiipar finanszírozásához is közvetetten hozzá fog járulni majd. Tegnap este, ma hajnalban súlyos támadás érte Kijevet: a főváros legnagyobb hőerőművét és egy 9 emeletes magasházat is rakétacsapás ért. Moszkvát közben rekordközeli dróncsapás érte: a légvédelmi erők több mint 500 drónt lőttek le a főváros térségében. A donyecki fronton a helyzet hetek óta változatlan, viszont délen, Zaporizzsjában látható eredményei vannak az oroszok Huljajpole felől induló offenzívájának. Cikkünk folyamatosan frissül a háború legfontosabb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×