Infostart.hu
eur:
390.48
usd:
338.01
bux:
120452.49
2026. március 3. kedd Kornélia
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (b) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, miután aláírták az Egyesült Királyság és az EU közötti, Brexit utáni kereskedelmi kapcsolatokról szóló megállapodást Brüsszelben 2020. december 30-án.
Nyitókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (b) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, miután aláírták az Egyesült Királyság és az EU közötti, Brexit utáni kereskedelmi kapcsolatokról szóló megállapodást 2020. december 30-án. MTI/EPA/Reuters/Johanna Geron

Brexitegyezmény: siker vagy blöff, szalámi vagy kolbász?

Igent mondott a brit parlament az Európai Unióval a brexit utáni kereskedelmet szabályozó alkura. A képviselők elsöprő többsége támogatta a megállapodást. Kommentátorok szerint viszont blöff volt a no-deal brexit.

Boris Johnson és Brüsszel a brexit utáni kereskedelemről szóló egyezményét a harmadik olvasatban 521 brit parlamenti képviselő támogatta 73-mal szemben. Így szerda délután a jóval EU-barátabb Lordok házába küldték további vitára, hogy szerda éjféltől - a királynő szentesítésével - törvényerőre emelkedhessen.

A fő ellenzéki erőnek, a Munkáspártnak végül nem sok választása maradt: bár Kier Starmer pártvezér szerint az Unió és a britek kereskedelmét az újévtől szabályozó alku “vékony”, a Labour végül megszavazta, mert nem akart megállapodás nélküli brexitet. Az árnyékkormány három tagja azonban lemondott, 36 képviselő pedig fellázadt és tartózkodott.

A konzervatív párt brexit-párti kemény magja már kedden jelezte, hogy elfogadják az egyezményt - annak ellenére, hogy az általuk korábban hazafias szólamokkal támogatott halászati ágazat árulással vádolta meg a Johnson-kormányt.

Johnson: pontot tettünk az Európa-kérdésre

Maga a miniszterelnök szerint az alku valami olyat valósít meg, ami korábban hihetetlennek tűnt: pontot tesz a világháború utáni brit politikát folyamatosan terhelő vitára, az Európával való kapcsolat kérdésére.

“Őszintén… megcsináltuk a brexitet, tartsuk is úgy és innentől egyesítsük az országot és ragadjuk meg a lehetőségeinket” - mondta Boris Johnson. Emellett azt ígérte, hogy Nagy-Britannia az EU “legközelebbi barátja, egy szabadkereskedő, liberális, kifelé tekintő és a jót képviselő erő marad”.

Az 1200 oldalas egyezmény hivatalos példányát szerdán írta alá Brüsszelben Ursula von der Leyen bizottsági elnök, majd a brit királyi légierő gépe vitte Londonba, hogy ott Johnson is ellássa kézjegyével.

Kommentátorok kiemelték: Brüsszel és a britek megállapodása nem foglalja magába a a brit gazdaság 80%-t adó szolgáltatási szférát. Így például a londoni City pénzügyi szolgáltatási termékeiről valószínűleg később fognak alkudozni.

Ezért volt átvágás a no-deal lehetősége

A brexitellenes Guardian című lap kommentárja szerint a no-deal brexittel való fenyegetőzés az egyik legnagyobb átvágás volt a brit politika történetében. “Soha nem volt valódi opció… Boris Johnson úgy játszotta a no-deal őrült szerepét, mintha erre született volna” - állt a cikkben.

A lap szerint Nagy-Britannia mindig is a gyengébb fél volt a tárgyalásokon és a “no-deal” soha nem volt komoly opció, mert hatalmas “öncsonkítás” lett volna, amely még a globális pénzügyi stabilitást is fenyegette volna.

Helyette egy olyan egyezménybe ment bele London, amely megvédi az EU érdekeit és aláássa a brit érdekeket - írja az amúgy Európa-párti újság.

A lap szerint az sem igaz a mostani szavazással eltűnik a brit politikából az “Európa-kérdés” és emlékeztet, hogy 2025 január 1-én a felek felülvizsgálhatják az alkut. Ezért az a következő parlamenti választási kampány témája lehet.

A "brexiterek" Boris győzelmét ünneplik

A minőségi konzervatív Telegraph közben már szerdán délután tele volt a Johnsont méltató cikkekkel.

“Boris biztosította a valódi brexitet - sikerre visszük?” - állt az egyik vezércikkben, amely megemlítette: az ország kilépett a közös piacból, a vámunióból és nincs joghatósága az Európai Bíróságnak, ez a brexit, “szabadon alakíthatjuk a sorsunkat”.

A többi cím szerint Johnson

“Sikeres volt, ahol mások kudarcot vallottak, mert elfogadta a brexit logikáját”, “Nagy-Britannia elnyerte szuverenitását a gyászoló EU-tól. Ez a lehető legjobb alku, amiről álmodhattunk” és “A bosszúálló Unió megpróbálta megalázni Britanniát, de mi megmutattuk, hogy karakterünk része a függetlenség”

A vehemensen brexit-párt Daily Express viszont ezt emelte ki:

péntektől nem mehet Európába a brit kolbász

- mivel a hűtött - és nem fagyasztott - félkész hústermékek kereskedelméről nem sikerült megállapodni.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×