INFORÁDIÓ 
2020. október 29. csütörtök
Nárcisz

eu-csúcs

sebastian kurz

mark rutte

Sebastian Kurz osztrák kancellár (b) és António Costa portugál miniszterelnök könyökének összeütésével köszönti egymást az Európai Unió kétnapos brüszeli csúcstalálkozójának első napi ülésén 2020. július 17-én. A tagállamok vezetői a koronavírus-járvány miatt utoljára februárban találkoztak személyesen.

Több résztvevő szerint haladást értek el az EU-csúcson

Három nap alkudozás után haladás – de még így sem kizárható a kudarc. Így jellemezték a Covid-19-járvány utáni gazdasági talpra állásról és a költségvetésről szóló uniós csúcsot. A déli államok fukarkodással vádolják az északiakat, miközben a holland kormányfő a jogállamiság kérdéséhez akarta kötni a támogatásokat.

Akcióhősökre jellemző bátorságot és leleményességet vár a korábbi belga miniszterelnök, az Európai Tanács elnöke, Charles Michel a többi 26 uniós tagállam képviselőitől. A brüsszeli uniós csúcson napok óta folyik az alkudozás az 1,8 ezer milliárdos következő költségvetésről és a 750 milliárd eurós helyreállítási alap felosztásáról. Ebből a pénzből adnának lökést a Covid-19 pandémia és a II. világháború végét követő recesszió óta nem tapasztalt visszaesés után az európai gazdaságoknak.

A huzavona egész hétvégén folyt. „Három nap non-stop munka után a reményem az, hogy a szalagcímek majd azt írják: megvalósítottuk a lehetetlen küldetést” – mondta Michel a sorban harmadik vacsora után. Az újjáépítési alapot eddig példátlan módon, az EU által a pénzpiacokon felvett kölcsönökből állítanák fel.

Reggeli hír, hogy Sebastian Kurz osztrák kancellár és Mark Rutte holland kormányfő szerint haladást értek el a tárgyalásokon. Erről azután beszéltek, hogy a szervezők hétfőn délutánra, a hírek szerint 14 órára halasztották a csúcs folytatását.

Kurz szerint „kemény tárgyalások után, elégedettek lehetnek az eredménnyel”, míg Rutte azt emelte ki, hogy „közel álltak a kudarchoz”, de kompromisszumot dolgoznak ki. „Még nem tartunk a célnál, még minden összeomolhat, de több a remény, mint a tegnapi este során, amikor sok esetben úgy éreztem, hogy vége” – magyarázta a holland kormányfő.

A fő törésvonal ugyanakkor a „spórolósabb” északi és a járványt jobban elszenvedő mediterrán államok között folyt. Az északiak kisebb újjáépítési alapot akarnak és szabályozni akarják, hogy a pénz mekkora része lehet vissza nem fizetendő támogatás és mennyi kedvezményes hitel.

A déliek hajlandók lettek volna 500-ról 400 milliárdra csökkenteni támogatások összegét, de az északiak számára 350 milliárd volt a plafon. Michel arról beszélt, hogy hétfőn 390 milliárdos javasolt összeggel újítják fel a tárgyalásokat.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök zsarolással vádolta meg Hollandiát, Ausztriát és a skandináv államokat,

bár hétfő reggel úgy tűnt, hogy utóbbiak feladták a keménykedést. Hollandiában viszont a szavazók nyomást gyakorolnak Rutte miniszterlenökre, mert egy főre lebontva, az ország uniós költségvetés egyik legnagyobb nettó befizetője. Ő az alkudozás során azt mondta: „ha támogatást adunk, fontos, hogy azt reformokhoz kössük”.

Ruttének volt egy csörtéje Orbán Viktorral, azután hogy a jogállamiság elveinek betartásához kötötte az uniós támogatások kérdését. A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Budapestnek ez nincs ellenére, de időbe telik és hogy nem érti miért gyűlöli Rutte őt vagy Magyarországot. Az is felvetette, hogy hollandok a kommunistákat idéző ködös jogi megfogalmazásokat használnak.

Budapest mellett Varsó is korábban kilátásba helyezte, hogy megvétózza a pénzügyi csomagot, ha jogállami feltételekhez kötik az uniós támogatásokat.

Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018