Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Az Európai Unió kétnapos brüszeli csúcstalálkozójának első napi ülése 2020. július 17-én. A tagállamok vezetői a koronavírus-járvány miatt utoljára februárban találkoztak személyesen.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Francois Lenoir

EU-csúcs: több órás csúszás, a lengyelek kemény feltételeket szabtak

Negyedik napjához ért az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója, amelynek témája a koronavírus-válság miatti helyreállítási alap, illetve a 2021-2027-es keretköltségvetés.

Délután 2-kor kezdődött volt el az Európai Tanács hétfői ülése, de ezt folyamatosan halasztották, 6 előtt nem kezdődhetett el a megbeszélés. Ennek oka volt az is, hogy Charles Michel tanácsi elnök még egyeztetéseket tartott a tagállami vezetőkkel és a technikai stábbal.

A Portfolio közben a Politico alapján azt írta, az a cél, hogy ha 390-400 milliárd euróig tényleg leszorítják a helyreállítási alap keretösszegéből a vissza nem térítendő támogatásokat, akkor az ne csökkentse a 310 milliárd eurósra tervezett Helyreállítási és Rezíliencia Alapot (RFF), illetve az 50 milliárd eurósra tervezett ReactEU programot, amely közvetlenül a válság utáni helyreállítás érdekében a tagállamokba áramló támogatás lenne.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azt közölte, ha csökkentik a helyreállítási alap támogatásait, akkor Lengyelországnak két feltétele van, amelyből nem enged: ne kössék össze az EU-pénzek kifizetését a jogállami feltételrendszerrel, azaz ne kapjanak ilyen témában jogosultságot az uniós intézmények a szankciókra és ne kötelezzék Lengyelországot a 2050-es uniós klímacél önálló felvállalására.

Előzőleg Emmanuel Macron francia elnök arról beszélt: rendkívül feszült, kétségkívül kemény, de reményteljes tárgyalások zajlanak, amelyek során kompromisszum körvonalazódik az európai uniós költségvetésről és a hozzá kapcsolódó gazdasági helyreállítási csomagról. Még nincs teljes egyetértés a tagállami vezetők között az uniós pénzek nagyságát és elosztását illetően. Elmondta, "újabb javítások" kerültek az asztalra a helyreállítási alap egészét és a benne szereplő támogatási tételeket tekintve, ami tájékoztatása szerint továbbra is a megbeszélések legérzékenyebb kérdése a klímavédelem és a jogállamiság kérdése mellett.

Címlapról ajánljuk
Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
A SpaceX csak a kezdet volt - Hány gigacéget bír még el a tőzsde?

A SpaceX csak a kezdet volt - Hány gigacéget bír még el a tőzsde?

A SpaceX rekordméretű tőzsdei bevezetése csak a kezdete lehet az idei év egyik legfontosabb piaci sztorijának. A következő hónapokban az AI két legfontosabb magánpiaci szereplője, az OpenAI és az Anthropic is megjelenhet a tőzsdén, miközben több más nagy technológiai cég is a nyilvános piacra lépést készíti elő. Első ránézésre ez jó hír a befektetőknek, hiszen végre közvetlenül is meg lehet venni az AI-forradalom eddig zárt ajtók mögött működő szereplőit. Ráadásul az OpenAI tőzsdére lépésének szimbolikus jellege is van, a 2022 végén indult bikapiac egyik fontos kezdőlökése éppen a ChatGPT megjelenése, majd az arra épülő AI-trade felfutása volt. A történet másik olvasata viszont az, hogy a hirtelen megugró részvénykínálat próbára teheti a piac felszívóképességét, és egy ponton tőkét szívhat el a meglévő piaci nyertesektől.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×