Infostart.hu
eur:
385.59
usd:
332.62
bux:
121946.09
2026. január 16. péntek Gusztáv
Munkás takarít a teljesen üres New York-i értéktőzsdén 2020. március 20-án. A New York-i tőzsde átmenetileg teljes mértékben elektronikus kereskedésre áll át, miután két dolgozónál kimutatták a koronavírus-fertőzést. Az új típusú koronavírus rendkívül gyors terjedése miatt Donald Trump amerikai elnök katasztrófa sújtotta területté nyilvánította New York államot, és elrendelte a szövetségi segítségnyújtást a keleti parti tagállamnak.
Nyitókép: MTI/EPA/Justin Lane

Ráijesztett a piacokra a kiújult amerikai-kínai feszültség

Éreztette hatását a nemzetközi tőzsdéken az amerikai-kínai ellentét újabb kiéleződése. Washington Pekinget vádolja a Covid-19 betegséget okozó koronavírus “szabadon engedéséért”.

A délelőtt 2,6 százalélos mínuszt produkált a vezető európai részvények értékét követő Stoxx 600 index. Ennek oka, hogy az Egyesült Államok most már nyíltan azzal vádolja Kínát, hogy a vuhani víruskutató intézetből szabadult ki az új típusú koronavírus, amely mostanra 3,5 millió fertőzést és közel 250 ezer halálesetet okozott világszerte.

A május 1-jei ünnep miatt zárva tartottak a tőzsdék a kontinens nagy részén, és így lemaradtak a pénteki nagy eladásokról.

A frankfurti DAX ezek után hétfőn 3,6 százalékos esést produkált napközben, míg a párizsi CAC 40 ennél is nagyobbat, 4,2 százalékot.

Londonban a FTSE 2,3%-os mínuszban is járt a csütörtöki záráshoz képest, igaz, később korrigált.

A piaci kedélyeket felborzolta, hogy mélyülhet az amerikai-kínai feszültség. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter vasárnap határozottan megismételte azt a hivatalos álláspontot, hogy az egykori epicentrumban, a kínai Vuhanban található kutatóintézetnek köze van a globális koronavírus-fertőzésekhez, és hogy erre komoly bizonyítékok állnak rendelkezésre.

Hogy mik a bizonyítékok, azt Pompeo nem részletezte.

Ugyanakkor azzal is megvádolta Pekinget, hogy az blokkolja az információhoz való hozzáférést és így a vakcina fejlesztésén dolgozó külföldi tudósok munkáját.

A piacoknak nem hiányzik a civakodás

A határidős ügyletek 1 százalékos esést idéztek elő az S&P 500 indexben. Ez a pénteki, közel 3 százalékos esést követte, amely reakció volt arra, hogy Donald Trump újabb büntetővámokkal fenyegette Kínát.

„Egy dolog nem kell nekünk és az egy újabb kereskedelmi háború”

– idézte tudósításában a Financial Times gazdasági lap Európa egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltató cége, a Société Générale elemzőjét.

A UBS bank szakértője ehhez azt tette hozzá, hogy a befektetők félnek, hogy „a növekvő feszültség kárt okoz az amerikai gazdaságnak”.

A befektetők gyorsan léptek,

és máris a biztonságot jelentő amerikai állampapírok felé mozdultak el.

Ezt megelőzően, áprilisban a piacok kezdtek magukra találni – annak ellenére, hogy a világgazdaság továbbra is a karanténok miatt rákényszerített tetszhalál állapotában volt.

Kedden mond véleményt a német Alkotmánybíróság az EKB csomagjáról

A befektetők lelkesedését mérsékelte, hogy az amúgy szárnyaló Amazon csomagküldő cég figyelmeztetett: többet kell költenie dolgozói biztonságára. Emellett a német alkotmánybíróságnak az Európai Központi Bank eszközvásárlási programjáról várható döntése is aggodalommal töltötte el a piacokat, mert felmerült, hogy korlátozza az EKB gazdaság-élénkítő lehetőségeit.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×