eur:
393.73
usd:
365.39
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Koronavírustesztre várakozók sorakoznak a marseille-i La Timone kórház előtt 2020. március 23-án. A francia parlament az előző nap elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely alapján lehetővé válik a két hónapos egészségügyi rendkívüli állapot kihirdetése a koronavírus-járvány idejére.
Nyitókép: MTI/AP/Daniel Cole

Két iskola csap össze, és ez sok beteget veszélybe sodorhat

Széles körű kutatást indított egy nyugat-franciaországi egyetemi kórház, aminek keretében tudományosan akarják megvizsgálni, hogy a hidroxiklorokin hatásos-e a koronavírus ellen. A kezdeményezés azonban orvosetikai problémákat is fölvet.

A Hycovid nevet viselő, elvileg szerdán megkezdődött kísérletet a nyugat-franciaországi Angers város egyetemi kórházának vezetése indította el, és a cél, hogy további 32 kórház bevonásával 1300 személyre kiterjedő „tudományos” vizsgálatot folytassanak le. Az angers-i orvosok meg akarnak ugyanis bizonyosodni arról, hogy a marseille-i fertőző betegségek intézetében a koronavírusos fertőzötteket jelenleg is hidroxiklorokinnal és egy antibiotikummal kezelő Didier Raoult professzornak, illetve a vele dolgozó, ugyancsak nemzetközi hírű infektológusoknak igazuk van-e, hogy ezt a molekulát használják.

Az utóbbi hetekben ugyanis Raoult professzort azzal támadják, hogy nincs „tudományos bizonyíték” arra, hogy az eredetileg a malária és néhány más betegség ellen használt hidroxiklorokin hatásos lenne a koronavírus ellen.

Amint a Hycovid-program kezdeményezői fogalmaznak, a mostani műveletnek néhány héten belül végérvényesen választ kell adnia erre a kérdésre.

A kísérletet bejelentő Vincent Dubée belgyógyász professzor elmondása szerint

az eljárásban a „kettős vak vizsgálat” elvét követik.

Ez azt jelenti, hogy a koronavírussal fertőződött páciensek fele placebót kap, de sem a betegek, sem az orvosok nem fogják tudni, hogy ki részesül a tényleges kezelésben és ki nem. E tudományos vizsgálat során az orvosok tartják majd magukat ahhoz, amit Raoult professzor eddig már elmondott, hogy tudniillik a hidroxiklorokint a betegség kezdeti, illetve közepesen súlyos szakaszában érdemes csak adni, súlyos fázisban ugyan is már nem sokat használ.

A Hycovid nevű kísérletet tehát olyan, 75 éves és annál idősebb betegeken fogják végezni, akik a fertőzés kezdeti stádiumában vannak, „esetleg oxigénkezelésre szorulnak, de nincs szükségük mesterséges lélegeztetésre”.

A kezdeményezés, amely iránt a francia média túlnyomó része rokonszenvet mutat,

komoly orvosetikai problémákat vet fel.

A már említett Didier Raoult és csapata ugyanis azért nem képes „igazi tudományos” eredményt felmutatni a hidroxiklorokin alkalmazásával kapcsolatban, mert nem hajlandók kontrollcsoportot létrehozni az általuk kezelt betegek körében. Vagyis nem hajlandók placebóval „kezelni” a koronavírussal fertőzötteket.

Raoult doktor ezzel kapcsolatban nemrég azt nyilatkozta, hogy orvosi esküjüknek megfelelően a sűrgős helyzetben először gyógyítanak, a vihar után pedig majd lehet vizsgálódni és következtetéseket levonni.

Egy, a Le Monde című balliberális napilapban március 25-én közölt írásában pedig egyenesen úgy fogalmaz, hogy

az orvosnak elsősorban orvosként és „nem módszertani szakemberként” kell gondolkodnia.

Ezzel Raoult doktor azt állítja, hogy az orvos első és legfontosabb feladata a gyógyítás. Marseille-ben ezzel indokolják a hidroxiklorokin alkalmazását is. „A kínaiak tapasztalatának köszönhetően kiderült, hogy ez a molekula hatásos lehet, tehát mi alkalmazzuk” – mondja Didier Raoult és környezete immár egy hónapja.

Két iskola küzdelme

Egyre világosabbá válik, hogy Franciaországban két iskola küzdelme zajlik, aminek amúgy elsősorban a koronavírusos betegek látják a kárát. Raoult professzor és tudós csapata egy rugalmas és pragmatikus megközelítés híve, ahol

az ember élete felülírhatja a tudományos módszer fontosságát.

Velük szembe sorokoznak fel a merev, ideológikus, a tudományos módszerekhez a legszélsőségesebb helyzetekben is ragaszkodó orvosok, kutatók, akik számára a tomboló járvány közepén kontrollcsoportot alakítani ki, amúgy életveszélyben lévő betegek körében, nem okoz problémát. Mert az angers-i orvosok által bejelentett, szigorúan tudományos kísérlet pontosan azt jelenti, hogy a kiszemelt 1300 beteg közül ki kell jelölniük azt a konkrét 650 személyt – a csoport felét –, akiket placebóval fognak kezelni,

azaz nem gyógyítanak, és akik jó eséllyel bele is halhatnak a műveletbe.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

Játék a szabadban, sok mozgás, esténként társasjáték, ébredés csörgőóra nélkül, nyugodt reggelik és lazább időbeosztás – ezt javasolja a szülőknek a tavaszi szünet idejére a gyermekpszichológus. Gyarmati Éva szerint a tananyag pótlásának nem ez az ideje, a tankönyvek csak a szünet utolsó délutánján kerüljenek elő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Letarolta Magyarországot a Temu, és nincs ki megállítsa

Letarolta Magyarországot a Temu, és nincs ki megállítsa

Nem sok magyar internetező lehet már, aki ne hallott volna a Temuról, a kínai webshopról, amely pár hónapja robbant be a hazai e-kereskedelmi piacra és mostanra az egyik legnagyobb szereplővé vált. Az agresszív terjeszkedés és a szürreálisan alacsony árak komoly felzúdulást idéztek elő az online kiskereskedelmi szegmensben, akkorát, hogy már a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálódik a cégnél. De vajon hogy képes fennmaradni a Temu anyacége, mikor nagy valószínűséggel minden – egyelőre ingyenes – szállításon pénzt veszít, mekkora lehet a részesedése itthon, és mi lesz az áfával, amit a vásárlásaink után kell befizetniük a magyar államkasszába. Ezeknek jártunk utána a Portfolio Checklist különkiadásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×