Infostart.hu
eur:
385.43
usd:
329.32
bux:
120302.69
2026. január 21. szerda Ágnes
Recep Tayyip Erdogan török elnök beszél a járási elöljárók részére rendezett tanácskozáson az ankarai államfői palotában 2019. október 24-én. Erdogan ismét azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy amikor eljön az ideje, országa megnyitja a kapukat a menekültek előtt Nyugat felé. A török hadsereg október 9-én offenzívát indított az Észak-Szíriában harcoló kurd milíciák ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Elnöki sajtószolgálat

Törökök Líbiában: valójában ez zajlik a színfalak mögött

Tiltakozott Törökország líbiai csapatvezénylése ellen négy arab ország, és közös nyilatkozatban ítélte el a lépést. A négy ország az ENSZ által el nem ismert, rivális kelet-líbiai kormányt támogatja, szemben a törökökkel, amely a tripoli kormány szövetségese.

Sokaknak nem tetszik Törökország Líbia katonai akciója, amelyet az óvév utolsó napjaiban hagyott jóvá az ankarai parlament.

A héten megindult a csapatok fokozatos telepítése, mellyel a törökök a két rivális líbiai kormány közül az ENSZ által is elismert, Tripoliban székelő kabinetet akarják támogatni.

Négy befolyásos arab ország, amelyek a rivális, kelet-líbiai kormány szövetségesei, viszont nyilatkozatot adtak ki, amelyben kategorikusan elítéltek „bármilyen külföldi beavatkozást”. Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és a Líbiával szomszédos Egyiptom „súlyos aggodalmának” adott hangot.

Erdogan török elnök azt mondta, hogy az ostrom alá vett, tripoli székhelyű „Nemzeti Egyetértés Kormányát” segítő csapatokat egy török tábornok fogja irányítani. „A cél nem a fegyveres harc, hanem a tűzszünet biztosítása Líbiában” – tette hozzá. A törökök mellett az Öböl-beli Katar, a négy, korábban említett arab ország ellenfele támogatja az ENSZ által elismert líbiai vezetést.

A tripoli kormány székhelyét a Kelet-Líbiát ellenőrző Hálif Haftár tábornok csapatai tartják ostromgyűrűben és a múlt héten a tripoli katonai akadémia elleni támadásban legalább 30 embert megöltek.

A törökök abban is megállapodtak líbiai szövetségesükkel, hogy a Földközi-tenger stratégiailag fontos részét is ellenőrizhetik.

Minderre Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök azt mondta, hogy

az alku „földrajzi értelemben nevetséges”,

mert elméletileg tengeri határt hoz létre Törökország és Líbia között.

„Ez az alku érvénytelen. Csak nézzenek a térképre! Nincs földrajzi kapcsolat Törökország és Líbia között... és úgy veszik, mintha a szigeteink, köztük Kréta, nem rendelkeznének kizárólagos gazdasági övezettel” – mondta a görög kormányfő.

A törökök líbiai akcióját Trump amerikai elnök is elítélte. Egyiptom számára a csapattelepítés „az ország nemzetbiztonságát fenyegeti” és Kairó közölte: megakadályozza, hogy „ellenőrizzék” szomszédját.

Izrael, Görögország és Ciprus is közös nyilatkozatot adott ki és ebben a térségbeli stabilitást fenyegető fejleménynek írták le a török csapatvezénylést.

Ők azok ugyanakkor, akik közös gázkitermelési megállapodást kötöttek, ami feldühítette a törököket, akik szintén földközi-tengeri lelőhelyeket akarnak megszerezni.

Erdogan további nyomásgyakorlásra számíthat Putyin orosz elnökkel tartott szerdai találkozóján, Isztambulban. Az elhíresült Wagner Csoport nevű orosz félkatonai szervezet zsoldosai ugyanis az ország nagy részét ellenőrző Haftár tábornokot támogatják.

Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×