eur:
414.14
usd:
394.16
bux:
78826.56
2024. december 4. szerda Barbara, Borbála
A brit parlament által közreadott képen az előző nap hivatalba lépett Boris Johnson brit miniszterelnök első kormányfői beszédét tartja a törvényhozás alsóházában, Londonban 2019. július 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament/Jessica Taylor

Boris Johnson kicselezné a parlamentet, nagy a felháborodás

Az Európai Unió kész megfontolni az új brit miniszterelnök elképzeléseit a szabályozott brexitet fékező ír határgarancia kérdésében – ha azok „realisták”. Ezt üzenték Brüsszelből Boris Johnsonnak, miközben otthon az ellenzéki pártok megállapodtak, hogy megakadályozzák a szabályozatlan kilépést. Közben a kormányfő bejelentette, hogy kezdeményezi az uralkodónál a parlamenti munka felfüggesztését október közepéig,

Igaznak bizonyult a BBC értesülése, Boris Johnson hivatalosan is bejelentette, hogy a parlamenti munka felfüggesztését kezdeményezi. Az alsóház tagjainak küldött levélben jelezte, arra kéri II. Erzsébet királynőt, hogy a szeptember 3-án véget érő nyári törvényhozási szünet utáni héten zárja be a parlamenti ülésszakot.

Az új ülésszak a miniszterelnök tervei szerint október 14-én nyílik meg az uralkodó beszédével,

amelyben ismerteti kormánya törvényhozási terveit. A képviselők ezek megvitatása és az október 17-18-án esedékes EU-csúcs után, október 21-22-én szavazhatnának a programról - jelentette be Johnson.

Bírálatok szerint a parlamenti ülésszak szokatlanul hosszúnak tekinthető felfüggesztésével a július vége óta hivatalban lévő kormányfő lényegében megfosztja a képviselőket attól, hogy jogszabályok révén kikényszerítsék a brexit október 31-én esedékes határidejének újbóli elhalasztását. Boris Johnson határozott álláspontja, hogy a brit EU-tagság - "ha törik, ha szakad" - megszűnik október utolsó napján, akár sikerül újratárgyalni az elődje, Theresa May által az Európai Unióval elért, ám a parlament és a jelenlegi kabinet által az ír-északír határellenőrzés elkerüléséről szóló tartalékmegoldás miatt elvetett megállapodást, akár nem.

Az alsóházban többségben vannak a megállapodás nélküli brexitet elutasító képviselők, a Konzervatív Párt pedig kisebbségben, az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső támogatásával kormányoz, és így is csak egyfős többséggel.

A kormányzó Konzervatív Párt vezetői tisztségéért és a miniszterelnöki posztért vívott versenyben Boris Johnson rendre elzárkózott attól, hogy kizárja a parlament felfüggesztésének lehetőségét, amelyet a politikusok és a kormány tagjai közül is többen határozottan elutasítanak, azzal érvelve, hogy a brit alkotmányos hagyományok központi eleme a parlament szuverenitása.

Johnson visszautasította az arról szóló vádakat, hogy nem marad elég idő megvitatni a brexittel kapcsolatos lehetőségeket, és arról beszélt, hogy kormánya rendkívül nagyratörő programmal áll elő, többek között az állami egészségügyi szolgálatra (NHS), az infrastrukturális fejlesztésekre és az oktatásra vonatkozóan. Hangsúlyozta, ideje a brexit utáni időkre szóló tervekre összpontosítani.

Az ellenzéki pártok részéről elítélő nyilatkozatok születtek.

  • Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a felfüggesztés megakadályozására szólította fel a képviselőket, és úgy fogalmazott, hogy "sötét nap lehet ez a demokrácia számára".
  • A Liberális Demokraták casus bellinek nevezték a lépést,
  • a parlamenti ellenzék legfőbb erejét adó Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn előrehozott választásokat sürgetett, a Labour helyettes vezetője, Tom Watson pedig "a demokrácia elleni egészen botrányos támadásnak" nevezve szintén elítélte.

A Konzervatív Párt EU-párti képviselői is kifogásolták az állítólag tervbe vett döntést. E csoport egyik szószólója szerint egy ilyen lépés növelné a Boris Johnson elleni bizalmatlansági indítvány benyújtásának esélyét, és a kormány bukásához vezetne.

Philip Hammond, a Theresa May vezette kormány pénzügyminisztere, aki határozottan ellenzi a rendezetlen brexitet, "mélyen antidemokratikusnak" nevezte, John Bercow házelnök pedig "alkotmányos gyalázatként" jellemezte. Szerinte "teljesen nyilvánvaló", a kormányfő azt akarja megakadályozni, hogy a parlament megvitathassa a brexitet, és teljesítse kötelességét az ország sorsának alakításáról.

Johnson Brüsszellel udvariaskodik

Közben a brit miniszterelnök számára apró reménysugár lehet, hogy uniós illetékesek azt mondták: megvizsgálják a megállapodásos brexitet elősegítő javaslatait, amennyiben azok realisták.

Az átmeneti időszakkal járó és a kétoldalú viszonyt rendező, a válás sokkját finomító rendezett brit kilépést eddig főképp az ír határkérdés akadályozta.

Johnson jelezte, és uniós illetékesek is óvatos optimizmussal beszélnek arról, hogy hajlana valamilyen engedményre. Erre utal, hogy az eddig elutasító – „az egyezményt nem tárgyaljuk újra” – retorikát az EU-ban felváltotta az, hogy hajlandók megvizsgálni egy „realista” elképzelést, ha az „kompatibilis” a kilépési egyezménnyel.

Uniós diplomaták a nyilvánosság előtt siettek jelezni, nem túl bizakodók, hogy Johnson valóban talál egy olyan formulát, amelyet mindkét fél el tud fogadni. A keményvonalas brexitpártiak számára felháborító már csak maga a lehetőség is – és ez az ír határgarancia – hogy a szigetország vagy az ír szigeten található északír államrész addig vámunióban maradhat az EU-val, amíg nem kötnek olyan kereskedelmi egyezményt, aminek nyomán szükségtelenné válik az ír határforgalom ellenőrzése.

Az EU számára pedig nem elfogadható, hogy a vámmentes kereskedelmet biztosító egyezmény hiányában is szabadon áramoljanak az áruk Írország és Nagy-Britannia között, mert például a brit területről beszállított és az EU-szabványoknak nem megfelelő olcsóbb áruk az uniós közös piacot és az uniós cégeket gyengítenék.

Johnson kedd este találkozott Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel és a jövő héten Dublinba utazik, ahol Leo Varadkar ír miniszterelnökkel tárgyal – a korábbi keménykedés után ez komoly változás hozzáállásában. Az ír külügyminiszter ugyanakkor azzal hűtötte a lelkesedést, hogy

Johnson gondolatai meg sem közelítik azt, ami szükséges az alkuhoz.

Azt, hogy Johnson valamire készülhet és EU engedékeny lehet vele, jelezheti, hogy az euroszkeptikus Telegraph című lap – ahol a miniszterelnök eddig véleménycikkeket írt – figyelmeztette. Azt írta, hogy összeveszhet a brexitpártiakkal (mintha ő nem lenne az), ha csak az ír határgarancia kérdésében szerez engedményeket a többi uniós országtól.

Johnson korábban még úgy fogalmazott, hogy az elődje, Theresa May által Brüsszellel kialkudott „válási paktum” halott, most viszont

arra utalt, hogy meg lehetne tartani, csak az ír határra vonatkozó részt kellene módosítani.

Közben úgy tűnik, az ellenzéki brit Munkáspárt végre elszánta magát arra, hogy a brexit ellen kampányoljon. Jeremy Corbyn pártvezér más ellenzéki pártokkal megállapodva közölte, hogy képviselőik megpróbálják késleltetni a kilépést és törvényi úton megakadályozni a kaotikusnak ígérkező, alku nélküli brexitet, amely október végén bekövetkezhet. Corbyn még a rivális konzervatívok mérsékeltebb képviselőit is be akarja vonni – és az ötlet támogatására kérte fel őket egy hozzájuk eljuttatott levélben. Emellett a Munkáspárt új népszavazást akar, amely előtt az unióban maradás mellett kampányolna.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csoma Mózes: Dél-Korea népszerűtlen elnökének kínos próbálkozása volt a hadiállapot

Csoma Mózes: Dél-Korea népszerűtlen elnökének kínos próbálkozása volt a hadiállapot

Nem valószínű, hogy a dél-koreai államfő a hadiállapot teljesen indokolatlan bevezetését követően hivatalában maradhat – fogalmazta meg álláspontját az InfoRádióban Csoma Mózes Korea-kutató. A korábbi szöuli magyar nagykövet szerint Jun Szogjol ezzel a kétségbeesett lépéssel próbálta megakadályozni, hogy alkotmányos módszerekkel elmozdítsák őt a hivatalából.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.04. szerda, 18:00
Orbán Gábor
a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója
Kettészakad az ország: lesújt az éghajlatváltozás a mezőgazdaságra

Kettészakad az ország: lesújt az éghajlatváltozás a mezőgazdaságra

A Green Policy Center friss jelentése azt mutatja be, hogyan áll a magyar mezőgazdaság a klímaváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz történő alkalmazkodásban. A mezőgazdaság az éghajlatváltozásnak leginkább kiszolgáltatott ágazat hazánkban. Az éghajlatváltozás a mezőgazdaságot várhatóan leginkább az évi, és mindenekelőtt a nyári átlaghőmérséklet növekedésében, a csapadékeloszlás egyenetlenebbé válásában, és az időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedésében fogja sújtani. A változások ugyanakkor nem ugyanolyan mértékben érezhetőek és hatnak az ország különböző tájain. A 2022-ben és a 2024-ben tapasztalt szélsőségesen aszályos időszakok során megerősítést nyert, hogy az ország hidrológiai szempontból kettészakadt, ami azt jelenti, hogy a Dél- és Közép-Alföld különösen sérülékeny.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×