Peking ott akar visszaszúrni, ahol nagyon fáj Amerikának; az országot irányító Kommunista Párt nem hivatalos angol nyelvű szócsövének tartott Global Times című lap szerint a vezetés „komolyan foglalkozik” a ritkaföldfémek amerikai exportjának korlátozásával.

A periódusos rendszer eme 17 elemének némelyike nélkül

nem működnének vagy másképp néznének ki okostelefonjaink és egy sor modern elektronikai eszköz, orvosi diagnosztikai gépektől kezdve, erőművek alkatrészein át az üvegszálas hálózati rendszerekig.

Az utóbbi évtizedekben, a zöld technológiák terjedésével még fontosabbá váltak a ritkaföldfémek.

És mivel ezeket az elemeket döntően Kínában bányásszák – a kínai kitermelés egymagában több, mint a top 10-ben lévő többi ország kitermelése – Peking aduászt tudhat a kezében az Amerikával folyó kereskedelmi háborúban.

2018-ban például 120 megatonnányit bányásztak szemben Ausztrália 20 ezer és az Egyesült Államok 15 ezer megatonnájával.

Érdekes módon, mivel Kínában kvóta korlátozza a kitermelést, az ország külföldről is importál ritkaföldfémeket.

A kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság egyik vezető illetékese kedden azt mondta az Új Kína hírügynökségnek, hogy

Peking „előre sorolja” majd a ritkaföldfémek iránti hazai igényeket,

de a „józan” külföldi igényeket is kielégíti.

A bizottság Kína központi tervhivatala. Bár az illetékes nem mondta ki nyíltan, hogy korlátoznák a csúcstechnológiai eszközök számára létfontosságú ritka elemek amerikai exportját, a Global Times szerkesztője, Hu Hszüncsin a következőket írta a Twitteren:

„Információm alapján Kína komolyan foglalkozik azzal, hogy korlátozza az Egyesült Államokba irányuló ritkaföldfémexportot, és a jövőben más ellencsapásokat is megfontolhat”.

Hszi Csinping kínai elnök a múlt héten látogatott el egy dél-kínai ritkaföldfémes céghez. Az állami média ennek nyomán arról kezdett el spekulálni, hogy Peking ebben az ágazatban tervez válaszcsapást az Egyesült Államok ellen. A Hszi-vizit eredménye lett az is, hogy a cég részvényárai emelkedni kezdtek.

A Reuters megjegyzi, hogy

2014 és 2017 között Kína adta az amerikai ritkaföldrém import 80 százalékát.

Az amerikai kormány ki is hagyta ezeket az elemeket a kínai termékeket sújtó védővámok köréből.

Peking ugyanakkor 10 százalékról 25 százalékra emeli a héten az amerikai ritkaföldfémércek behozatali vámját. Ez komoly csapás az Egyesült Államok egyetlen ilyen bányája számára, amely Kínában dolgoztatja fel a nyersanyagot. Közben

Amerika megpróbálhatja más forrásokból, például Malajziából fedezni igényeit, de korántsem tud annyit importálni, mint Kínából.

Tovább komplikálja a kérdést a ritkaföldfém-bányászat környezetromboló hatása – a sokat bírált Kínából kényelmes volt behozni az ilyen nyersanyagot, mert azzal lehetett érvelni, úgysem lehet környezetvédelmi kérdésekben nyomást gyakorolni Pekingre. Demokratikusabb országok esetében ez már nem áll fenn, ami azt jelenti, hogy az óvintézkedések drágábbá tehetik Amerika számára a ritkaföldfémimportot.